Korábban mákot döntően tavaszi vetéssel, gyógyszeripari célra termeltek Magyarországon, míg napjainkban az őszi vetésű étkezési mák termesztése dominál. A hazánkban forgalomban lévő, őszi vetésre is alkalmas fagytűrő mákfajtákra általában jellemző a lila virágszín, a kék mag és a robusztus felépítés.
Mára az őszi vetésű mák termesztése viszonylag egyszerűvé vált, a növény a vetésforgóba jól beilleszthető. Kiválóan forgatható kalászos gabonafélékkel és őszi káposztarepcével bármilyen sorrendben, de minden kultúrának jó előveteménye. A mák kevés tápanyagot és vizet von ki a talajból, nem gyomosít, kártevői és kórokozói javarészt specializáltak. Korai lekerülése miatt a területre másodvetésű zöldtrágyázás is beilleszthető.
A mák kerti körülmények között szinte egész Magyarország területén termeszthető, de nagyüzemi termesztésében kerüljük a szélsőségesen laza vagy szikes, illetve túl kötött, cserepesedésre hajlamos talajokat. A mákvetés sikerességét a talajelőkészítés határozza meg. A mák sikeresen termeszthető forgatásos és forgatás nélküli rendszerekben is. A sikeres kelés érdekében kellően tömör, ülepedett, aprómorzsás magágyat kell létrehoznunk. Szükség esetén vetés előtt és után még hengerezéssel tömöríthető a talaj.
Az őszi mákot szeptember közepétől október elejéig-közepéig kell elvetni 1-2 cm mélyen. Ha a tél későn érkezik, a fentiektől később vetett mák is sikeresen áttelelhet. Általánosságban elmondható, hogy hazai körülmények között a sikeres átteleléshez 4-8 leveles, tőlevélrózsás állapotot kell elérnie a növényeknek a tél beálltáig. A vetőmagnorma sortávtól, talajtól, vetőgéptől függően 0,7-1,5 kg/ha között mozog az üzemi gyakorlatban, a legtöbbször 1 kg/ha. A mák ezen vetőmagmennyiség mellett egyelést nem igényel.
Korábban a gyors és egyöntetű kelés érdekében a csíraképes vetőmaghoz kevertek sugárkezelt magokat. Az eljárás lényege abban rejlett, hogy az egyszerre csírázó, nagyobb tömegű mákmag könnyebben tört a talajfelszínre, majd a sugárkezelt növények fiatalon elpusztultak, így alakítva ki a végleges sűrűséget. Ma ilyen vetőmag nem áll rendelkezésre, de a gépi technológia fejlődése miatt nem is igazán szükséges. A mák sortávolsága 12 cm-től 45 cm-ig terjedhet. Korábban a széles, 36-45 cm-es sortávot alkalmazták, mely lehetővé tette a sorközművelést, kényelmesebben elvégezhető volt az akkor még bevett kézi kapálás és betakarítás is. Ma a gabona (12-15 cm) vagy a dupla gabona (24-30) cm-es sortávolságot alkalmazzák, melyek közül leginkább utóbbi ajánlható. A dupla gabona sortávolságra vetett állomány a tapasztalat szerint gombás betegségekre kevésbé fogékony, mint a gabonasoros, viszont a növények még relatív hamar összezárják lombjukat, így képesek korán elnyomni a gyomokat (1. ábra).
1. ábra. Őszi mák dupla gabona sortávon, lombzáródás előtt (fotó: Májer Péter).
A mák tápanyagigényével kapcsolatban egymásnak ellentmondó szakirodalmi adatok állnak rendelkezésre. Fajlagosan hasonlít a többi olajos növényéhez, de míg a repcéből rendszerint 2,5-4 tonnát aratunk egy hektárról, őszi mákból 1-1,5 tonnás magtermés szokott keletkezni, így a pótlandó mennyiség is alacsonyabb. Ami biztosan elmondható, hogy a nitrogén- és káliumigénye jócskán meghaladja a foszforigényét, illetve nagy mennyiségű kalciumot vesz fel a talajból. Mikroelemek közül a bórt igényli nagyobb mennyiségben. A tápanyag-utánpótlás tervezésénél számos tényezőt figyelembe kell vennünk, többek közt, hogy milyen a talaj tápelem-ellátottsága, mi volt az elővetemény, annak szalmája lekerült-e a tábláról, mikor részesült a terület utoljára szervestrágyázásban stb. Ezen adatok és a tervezett hozam figyelembevételével kiszámolt foszfor- és kálium teljes mennyiségét, valamint némi nitrogént célszerű alaptrágyaként kijuttatni. Erre a célra 250-400 kg NPK műtrágya javasolható (pl. 8-16-14, 8-20-30). A fejtrágyázást tavasszal végezzük el, célszerű 2-300 kg/ha mészammon-salétrom használata, mellyel nemcsak a nitrogén, hanem a kalciumigény jó része is fedezhető. Mikroelemek pótlására lombtrágyázás formájában kerülhet sor, ideálisak erre a célra az olajos növényekre javasolt magas bórtartalmú készítmények.
Az őszi mák általában kétszeri vegyszeres gyomirtást igényel. Ősszel preemergensen vagy korai posztemergensen védekezhetünk, míg a tavaszi posztemergens kezelést a lombzáródás előtt kell elvégezni. A mák gyommentesen tartása a jelenlegi herbicidkínálat mellett szinte mindig megoldható. Kivételt jelent a pipacs (Papaver rhoeas), mely vegyszeres úton a mákból nem irtható, ezért pipacsos táblán ne termesszünk mákot. Amennyiben erősen pipacsos a mákföldünk, ne tartsuk termesztésben, az állományt idejében számoljuk fel. Az őszi mák egyik nagy előnye, hogy – amennyiben gazdaságtalannak ítéljük egy tábla fenntartását – tavasszal szükség esetén újra vethető más kultúrával.
Egyes gyomirtó szerek több néven kerülhetnek forgalomba, illetve általában több, ugyanazon hatóanyagot tartalmazó készítményt találunk a piacon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden esetben tartsuk be az engedélyokiratban leírtakat. A mák nagyfokú herbicidérzékenysége miatt nem csak a hatóanyagnak, hanem a vivő- és segédanyagoknak is kompatibilisnek kell lenni, éppen ezért ne alkalmazzunk olyan készítményeket, melyeknek nincs mákban való felhasználásra engedélye, tehát a címkéjén nem szerepel, hogy mákban is használható, akkor sem, ha vele azonos hatóanyagú készítmény használható. Az ilyen jellegű próbálkozások szinte kivétel nélkül súlyos károsodáshoz vagy akár totális kipusztuláshoz vezetnek.
Amennyiben preemergens gyomirtás mellett döntünk, vegyük figyelembe az előveteményt és a tábla gyomflóráját, számoljunk a kultúrgyomok jelenlétével. A preemergens gyomirtó szerek segíthetnek a táblát a kezdetektől tisztán tartani, de használatuknak kockázatai is vannak. Megfelelő mennyiségű bemosó csapadék hiányában nem eléggé hatékonyak, túl sok csapadék esetén viszont egyes készítmények a mák gyökérzónájába lemosódva azon fitotoxikus tüneteket okozhatnak.
Posztemergens gyomirtáskor fokozott körültekintéssel végezzük a munkánkat. Ne permetezzünk alacsony lémennyiséggel, valamint magas hőmérsékleten. A mákot a viaszrétege védi a gyomirtószerektől, mely tőlevélrózsás növények esetén a legvastagabb. Homokverés, eső vagy egyéb növényvédelmi kezelés után 2-3 napot várjunk a gyomirtással, ezalatt visszaépül a kellő vastagságú viaszréteg. Annak érdekében, hogy elkerüljük a viaszréteg megbomlásából adódó fitotoxicitást, a gyomirtó szereket a mákban javasoljuk önmagukban kijuttatni.
Külön szót érdemelnek az előveteményben használt gyomirtó szerek. Bár magától értetődőnek tűnik, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amennyiben őszi mákvetést tervezünk, az előveteményben tudatosan kerüljük azokat a herbicideket, melyek erre szóló utóvetemény-korlátozással rendelkeznek. Egyes herbicidek, melyeket kalászosokban és repcében, tehát a mák tipikus előveteményeiben használnak, igen perzisztensek. Ezeket a gyártó minden esetben utóvetemény korlátozással látja el, melyeket figyelmen kívül hagyva hiányos keléssel, fitotoxikus tünetekkel, fokozott fagyérzékenységgel találkozhatunk a máknövényeken (2. ábra).
2. ábra. Gyomirtó szer utóhatása miatt csavarodott, elkeskenyedett levelek (fotó: Májer Péter).
Kórokozók közül leggyakrabban a mákperonoszpóra (Peronospora arborescens) és a pleospórás betegség (Pleospora papaveracea) károsítja leggyakrabban a mákot, néhány kivételtől eltekintve az üzemi fungicides védekezést ezen fajok megjelenéséhez kell igazítani. Eseti jelleggel előfordulhatnak egyéb kórokozók is, például fuzáriumos betegség (Fusarium oxysporum) vagy a mák levélüszög (Entyloma fuscum). Az időjárási tényezők nagyban befolyásolják a fertőzési nyomást. Egy fungicides kezelés szinte mindig kell, de vannak olyan évjáratok, amikor kettő is szükségessé válhat. Állati kártevők közül általában a levéltetvek és a máktokormányos (Ceutorhynchus macula-alba) ellen szükséges védekezni. A máktokormányos a virágzást (3. ábra) követően, korai zöldtokos állapotban kezdi el megszúrni a tokokat, károsítása kaput nyit a máktokszúnyognak (Dasyneura papaveris) és gombás betegségeknek is. Ha észleljük a kártevőt, esetleg már látunk néhány szúrt tokot a területen, azonnal védekezzünk. Mind fungicidek, mind pedig inszekticidek tekintetében szűkös az engedélyezett készítmények köre, bár ezekkel is megoldható szinte minden probléma, ami az őszi mák termesztése során felmerülhet. A gomba- és rovarölőszerekhez, valamint lombtrágyákhoz célszerű tapadásfokozó anyagot adni, mely meggátolja hogy a permetlé leperegjen az erősen viaszos növényről. Ismételten felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy gyomirtó szereket ezzel ellentétben önmagukban javasoljuk kijuttatni.
3. ábra. Virágzó őszi mák (fotó: Májer Péter).
A gépi betakarításhoz elengedhetetlen, hogy az állomány teljesen beérett és száraz legyen. Ilyenkor a mákmagok nedvességtartalma 8%, míg a szár és toktörmelék nedvességtartalma 12% körül alakul. A száraz máktok a nyári reggelekre általában átnedvesedik, így a betakarítással célszerű a késő délelőtti órákat megvárni, hogy a tok könnyen roppanjon. Az őszi vetésű étkezési mák betakarítása gabona-vágóasztallal felszerelt gabonakombájnnal történik június legvégétől július közepéig. Speciális adapterek nem szükségesek, a korszerű kombájnok kis veszteséggel, kíméletesen képesek betakarítani a mákmagot, típus és beállítás függvényében 75-95% közötti tisztasággal. A szeméttartalom jelentős része tok-, illetve szártörmelék, por és léha magok. A beállításokra vonatkozó pontos előírásokat típustól függően a gépkönyv vagy a márkaképviselet tudja megadni. Az őszi étkezési mák potenciális terméshozama jóval meghaladja a 2 tonnát, azonban a gyakorlatban legtöbbször 1-1,5 tonnás hektáronkénti tiszta magterméssel találkozhatunk.
*
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium KDP-2021 kódszámú Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Szerzők:
Májer Péter (MATE Kertészettudományi Intézet, Gyógy- és Aromanövények Tanszék, Budapest / Sotiva Seed Kft., Tiszavasvári)
Sotkó Gyula (Sotiva Seed Kft., Tiszavasvári)
Zámboriné Dr. Németh Éva (MATE Kertészettudományi Intézet, Gyógy- és Aromanövények Tanszék, Budapest)
