Mindezek megőrzése és összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei mentén valósítható meg. Éppen ezért nemcsak a klímaváltozás negatív hatásai, hanem a társadalmi igények és elvárások miatt is kiemelt kérdés a magyar erdők jövője.
A Soproni Egyetemen rendezett Erdészeti Tudományos Konferencia megnyitóján elhangzott: a társadalom egyre érzékenyebb a természeti értékekre, főképp az erdőkre. Meg szeretné óvni az erdőt, sokszor azoktól a beavatkozásoktól is félti, amelyek a hosszú távú fennmaradását szolgálják. Mindeközben az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom hasznosítja, az emberek turisztikai-rekreációs célból látogatják az erdőket, fából készült használati tárgyakat vásárolnak és energetikai célokra, tűzifának tömegesen igénylik az erdőből származó, megújuló nyersanyagot
Ez a szakmai konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is. Értékelések szerint a magyar erdészeti tudomány naprakészen, hitelesen és mély megalapozottsággal reagál a XXI. század kihívásaira.
„Meg kell tudnunk mutatni azt, amit az erdészeti ágazat képvisel, ez nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő egyik kulcsa” - fogalmazott a megnyitón Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, aki szerint „a zöld kommunikáció, az erdőpedagógia, az élményalapú szemléletformálás mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek ne csak használói, hanem részesei és értői is legyenek az erdei rendszereknek”.
