Erről is beszélt Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vadmacska Gála és Forgatag rendezvényen. A Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a Vadonleső Program fennállásának tizenötödik évfordulóját is ünnepelték, szólt arról is, hogy a Vadonleső Program elsődleges célja másfél évtized alatt nem változott. Legfőbb törekvése, hogy a természet értékeire fogékony társadalom minél nagyobb részét aktívan bevonja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok megfigyelésének és előfordulásuk feltérképezésének izgalmas, ámde felelősségteljes munkájába.
Az agrártárca és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által működtetett programban közreműködik a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert is. A kezdeményezésben kulcsfontosságú szerepet töltenek be az önkéntesek által gyűjtött adatok, amelyek aktívan hozzájárulnak a természetvédelmi szakemberek munkájához. A program keretében eddig összesen 17.267 megfigyelés érkezett, az adatszolgáltatók száma pedig meghaladta a háromezret.
A program jelenleg 18 könnyen felismerhető, védett vagy fokozottan védett, valamint közösségi jelentőségű állat- és növényfaj megfigyelésére fókuszál, mint például a mókus, a hóvirág vagy a nagy szarvasbogár. A bejelentések azonnal megjelennek a program weboldalán és mobilalkalmazásában, ami nagyban hozzájárul az önkéntesek motivációjához.
Az önkéntesek áldozatos munkájának köszönhető számos új adat került napvilágra. Erre példa a foltos szalamandra megfigyelése, melynek kapcsán az önkéntesek által gyűjtött adatok országos lefedettsége gyorsan meghaladta a hivatásos zoológusok által 150 év alatt gyűjtött adatok mennyiségét.
A programhoz szorosan kapcsolódik az Év Emlőse kezdeményezés, amely tíz éve indult el. Az Év Emlőse programsorozatok keretében kiírt pályázatokra több mint tízezer pályamunkát – rajzokat, képregényeket, meséket, videoklipeket – küldtek be kicsik és nagyok, és százezrekhez jutott el a program üzenete a médián és személyes találkozásokon keresztül.
