Az európai almapiacon tavasszal nem a hiány, hanem a lassan ürülő készletek adják a fő feszültséget. A WAPA adatai szerint 2026. április 1-jén több mint 2,15 millió tonna alma volt az európai tárolókban, ami csaknem 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi mennyiséget.
Ez a szint azért fontos, mert a készletek üteme közvetlenül hat az árakra és a kereskedelmi alkupozíciókra. Márciusban ugyan közel 590 ezer tonnával csökkent az európai állomány, de a fogyás lassabb volt, mint tavaly. Ha a régi termés nagyobb mennyiségben marad piacon, az az új szezon indulásáig is nyomást gyakorolhat az értékesítésre.
A készletek jelentős része néhány nagy termelő országnál összpontosul. Olaszországban több mint 660 ezer tonna, Lengyelországban mintegy 509 ezer tonna alma volt raktáron április elején. Magyar szempontból különösen a lengyel készlet alakulása lényeges, mert a régiós piacon az ottani kínálat gyakran ármeghatározó szerepet játszik.
A hazai ágazat közben egészen más helyzetből érkezik az új szezon elé. A NAK és a FruitVeB korábbi becslése szerint 2025-ben mindössze mintegy 160 ezer tonna alma termett Magyarországon, ami történelmi mélypont közeli mennyiség. Ebből 60–80 ezer tonna lehetett étkezési alma, 80–100 ezer tonna pedig ipari célú termés.
A magas európai készletszint és a gyenge hazai termés együtt kettős hatást hozhat. A feldolgozók számára az import továbbra is fontos alapanyagforrás maradhat, miközben a termelőknek a külföldi kínálat árkorlátozó hatásával is számolniuk kell. A frisspiacon ez különösen azoknál lehet érzékeny, akik tárolásra és későbbi értékesítésre építettek.
A következő hetekben az lesz a kulcskérdés, milyen gyorsan ürülnek az európai tárolók, és marad-e érdemi készletnyomás az új termés megjelenéséig. A magyar almatermelők számára ez nem távoli piaci adat: befolyásolhatja a frisspiaci árakat, az importversenyt és a feldolgozói alkupozíciókat is.




























