Miniszterelnökünk közölte: ez nem egy új probléma Magyarországon, hol az árvízzel, hol a belvízzel, hol az aszállyal kell megküzdenünk. Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk. Az operatív törzs tagjaival számba vették a rendelkezésre álló eszközöket, a lehetőségeket, hogy az idei évben elhárítsuk az aszály következményeit és mérsékeljék a károkat.

A kormány összehangolt cselekvési tervet készít az aszálykárok megelőzésére. Ennek köszönhetően a vízügyi ágazat szereplői kiemelt figyelmet és finanszírozást kapnak az aszályhelyzet kezelésére – jelentette be Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára „A vidék jövője, a vidék közhaszna” című konferencián, Orosházán.

Az Agrárminisztérium célzott támogatásokkal erősíti az mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Csaknem 5.400 milliárd forintos KAP-forrásból 2.900 milliárd a vidékfejlesztési pillérre jut. Ezen belül különösen fontos területek a gazdaságfejlesztési beruházások, a feldolgozóipar, az öntözésfejlesztés, valamint a generációváltás ösztönzése. Több mint 38 pályázati felhívás jelent meg eddig, összesen 1.389 milliárd forint értékben. Ezek közé tartozik például az erdőtelepítési program, a rövid ellátási láncok fejlesztése, az öntözési beruházások, valamint a terménytárolók és vetőmagüzemek fejlesztése. Mindezek mellett kiemelt figyelmet kap a fiatal gazdák támogatása. Számukra 79 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, akár 75 millió forint beruházási támogatással.

A rendezvényen elhangzott: töretlen az érdeklődés az agrárberuházások iránt. A pályázatokra érkezett támogatási igények gyakran többszörösen meghaladják a rendelkezésre álló keretet, ami bizonyítja a gazdatársadalom fejlesztési szándékát és elkötelezettségét. A tervezett beruházások finanszírozást pedig könnyítések, például biztosítékmentes előleg és kamattámogatás is segítik. Mindezek mellett további kiírások előkészítése is zajlik, többek között tanyafejlesztés és öntözési közösségek támogatása terén.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban folyamatosak a fejlesztések, a modernizáció, amelynek köszönhetően emelkedik hozzáadott érték teremtése is. A magyar agrárium fejlődési pályára állt Hubai Imre szerint: a cél az új technológiák és a fenntarthatóság egyensúlyának összehangolása, amely a következő évek stratégiai munkáját is meghatározza.