Az idei kukoricatermés várhatóan nem lesz elegendő a hazai igények fedezésére. A Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követő tájékoztatás szerint mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet, a hiány pótlásához pedig hasonló mennyiségű importra lehet szükség. Az aszály teljes mezőgazdasági kárát előzetesen 600-800 milliárd forintra becsülik.

A számok még nem végleges terméseredmények, de a veszteség nagyságrendjét már jelzik. A kukorica kiesése nemcsak a növénytermesztők bevételét csökkenti. Hatással lehet a takarmányellátásra, a feldolgozóipar alapanyag-beszerzésére és a következő évi vetésszerkezetre is.

Itt-ott betakarítani sem volt mit
Az aszály nem egyformán érintette az országot. A legsúlyosabb helyzet az Alföld öntözetlen területein alakult ki, ahol több állomány idő előtt elszáradt, helyenként pedig a csőképződés is elmaradt. Egyes gazdaságokban a szemes betakarítás helyett a silózás maradt az egyetlen lehetőség.

A kritikus fejlődési szakaszokban jelentkező vízhiányt tartós hőség kísérte. Romlott a termékenyülés, felgyorsult a kényszerérés, és jelentősen visszaesett a várható hozam. A kedvezőtlenebb termőhelyeken így nem egyszerűen gyengébb termésről, hanem az árualap nagy részének elvesztéséről van szó.

A szárazságtűrőbbnek tartott napraforgó sem maradt érintetlen. Több térségben alacsonyabb hozamot és gyengébb olajtartalmat mérnek, ami tovább növeli a szántóföldi gazdaságok veszteségét.

Importból állhat össze a mérleg
Magyarország kedvező években jelentős kukoricaexportőr. Az idei helyzet ennek az ellenkezője lehet: a takarmányipar és a feldolgozók igénye mellett a hazai termés várhatóan nem lesz elegendő.

Az előzetes becslés szerint körülbelül 1,5 millió tonna kukorica behozatalára lehet szükség. Lengyelországgal és Romániával már egyeztetések zajlanak az import adminisztratív feltételeinek könnyítéséről.

A tényleges beszerzési lehetőségeket a környező országok termése, az áru minősége, a fuvarozási kapacitás, a szállítási költség és az árfolyam együtt határozza meg. Az sem mindegy, mekkora kereslet jelenik meg ugyanebben az időszakban a régió más országaiban.

A hiány ezért nem jelent automatikusan magasabb hazai termelői árat. Az importár korlátozhatja a drágulást, miközben a gyenge hozam miatt egy tonna kukorica előállítási költsége jelentősen emelkedik. Sok gazdaságnál még egy kedvezőbb értékesítési ár sem fedezi a kieső termésből származó veszteséget.

Alkalmazkodás a takarmányozásban
A kukorica a hazai takarmányozás egyik meghatározó alapanyaga. A szűkülő belföldi kínálat miatt az állattartó telepeknek importból származó kukoricával, más gabonafélékkel vagy alternatív takarmány-összetevőkkel kell majd biztosítaniuk az ellátást.

Ez nemcsak beszerzési kérdés. A receptúrák módosítása szakmai tervezést igényel, az import pedig minőségi, logisztikai és készletezési kockázatokat is hoz. Különösen azok a gazdaságok lehetnek kiszolgáltatottak, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját készlettel vagy előre lekötött beszerzéssel.

A feldolgozóüzemek számára ugyancsak a kiszámítható mennyiség és minőség a döntő. A hazai árualap szűkülése ezért a teljes kukoricaalapú értéklánc működését befolyásolhatja.

Dönteni kell a következő vetésről
Az idei veszteség a következő évi vetésszerkezetet is alakíthatja. Azokon a területeken, ahol a kukorica öntözés nélkül több egymást követő évben sem adott biztonságos termést, tovább csökkenhet a növény vetésterülete.

Felértékelődhetnek a kisebb vízigényű kultúrák, a szárazságtűrőbb hibridek és a talajnedvességet jobban megőrző művelési rendszerek. Önmagában azonban a növényváltás nem oldja meg a termésbiztonság problémáját. A termőhely, a talajállapot, a műveletszám, az öntözési lehetőség és a biztos piac együttes mérlegelésére van szükség.

A végleges kukoricamérleg csak a betakarítás lezárása után készülhet el. Az előzetes adatok azonban már most jelzik: az aszály következményei nem érnek véget a táblán. A terméskiesés a következő hónapok takarmányozási, beszerzési és vetéstervezési döntéseiben is megjelenik.