Az OTP elnök-vezérigazgatója ugyancsak bízik a fellendülésben, véleménye szerint 2025 valóban a növekedés éve lehet. Az inflációs pálya bizonytalanságai ellenére némi kamatcsökkenés is elképzelhető, remélhetőleg a deficit sem ugrik meg jelentősen - vélekedett Csányi Sándor, aki szerint a háború lezárása is lökést adhat a magyar gazdaságnak. Bízik abban is, hogy a vidékfejlesztési támogatások jól hasznosulnak, és korszerű termékeket, fenntartható beruházásokat segítenek. A termelőknek át kell térniük precíziós gazdálkodásra, erőforrásaikkal pedig hatékonyan kell gazdálkodniuk, hitelezésükre az OTP készen áll - tette hozzá.
A 2012-ben Csányi Sándor által alapított, akadémikusokból és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium idén az Agráriumért OTP-díjat növénytermesztés kategóriában a Pankotai Agrár Zrt.-nek, állattenyésztés kategóriában a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft.-nek, kertészet kategóriában a Csizmadi Farmnak, élelmiszeripari kategóriában a Kalocsa Csoportnak ítélte. Nemzetközi tevékenységéért a Hunland Group, leánybanki partnerként a Trans-Oil Group vehette át az elismerést.
Ami az agrárminiszter beszédét illeti, Nagy István kiemelte, hogy uniós összevetésben a magyar mezőgazdaság termelékenysége az össztermelékenységi mutató szerint az ötödik, a területi termelékenységet jelző mutató szerint a hetedik legnagyobb növekedést érte el az elmúlt másfél évtizedben. A feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 72 százalékra nőtt.
A vidékfejlesztési programból tavaly csaknem 585 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. A legnagyobb rész, több mint 264 milliárd forint az agrárberuházási felhívásokhoz kapcsolódott, míg forráslehívás az állattartó telepek megújításánál, élelmiszeripari üzemek fejlesztésénél, precíziós gazdálkodásnál és vízgazdálkodási projekteknél volt a legmagasabb.
A jelenlegi agrártámogatási ciklusban 2024-ben és 2025 első két hónapjában 32 pályázati felhívás jelent meg mintegy 1.260 milliárd forint összeggel. Különösen népszerű volt a feldolgozó üzemek fejlesztésére, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírás. Az élelmiszer- és takarmányfeldolgozás, az állattartás, a kertészet pályázataira a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, 1.778 milliárd forint támogatási igény érkezett. Az idén 40 felhívás jelenhet meg, és összesen 790 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekre.
A 2024-es egységes kérelmekre február közepéig 27 jogcímen 151 ezer főnek 500 milliárd forintot fizettek ki. A végkifizetéseket márciustól ütemezetten fogja az államkincstár teljesíteni, még mintegy 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz.
Nagy István megjegyezte, hogy uniós részről érzékelhető az agrárpolitika megváltoztatásának igénye, egyes kulcselemeinek alárendelése költségvetési és bővítéspolitikai céloknak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy le kelljen mondani a területalapú támogatásokról, mert ez a forrás létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából. Az EU mezőgazdaságának versenyképesnek, válságállónak, fenntarthatónak, gazdaközpontúnak és tudásalapúnak kell lennie, a zöld intézkedések arányait pedig úgy kell megállapítani, hogy ne hátráltassák a termelést, és a környezeti fenntarthatóság mellett biztonságos, jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani.
Az EU agrárminisztereinek üzenete világos, az új támogatási rendszernek gazdabarátnak, vagyis sokkal egyszerűbbnek kell lennie - hangsúlyozta. A kihívások közül kiemelte a klímaváltozás hatásait, ennek megoldása érdekében szakmán belüli párbeszédet sürgetett. Az alkalmazkodáson múlik sok gazdálkodó megélhetése és a mezőgazdaság jövője a Kárpát-medencében, ezért a következő időszakban különösen fontos lesz a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése. Az öntözésfejlesztést támogató felhívások olyan műszaki megoldásokat támogatnak, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti készletek korlátait, segítve a takarékoskodást a vízkészlettel. Nagy István abban bízik, hogy minél több gazdálkodó él a lehetőségekkel, közös gondolkodással tervezik majd a jövőjüket és jó válaszokat találnak a kihívásokra. A kormány hisz az élelmiszer-termelés stratégiai, valamint a mezőgazdaság társadalmi jelentőségében, a termelők hozzáértésében. A tárcavezető számításai szerint 2030-ra a magyar agrárium minden tekintetben Európa dobogósai közé kerülhet a gyorsuló fejlesztéseknek köszönhetően.
Címlapfotó: Fekete István/AM
