Erről is beszélt Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Elhangzott: az őszi árpa betakarítása a végéhez közeledik, minősége megfelel a takarmányozási követelményeknek. Egyes megyékben, ahol az időjárási körülmények kedvezőbbek voltak, ott 6 tonna/hektár feletti átlaghozamokat mérnek, az országos átlag 4,37 tonna hektáronként.

Az őszi búza minősége a tartós vízhiány és aszályos időszakok miatt országos szinten jelentős eltérést mutat, a betakarított termény kedvező nedvességtartalommal bír, malomipari és takarmányozási célra is elegendő mennyiség lesz belőle idén. A betakarítás folyamatosan halad, mintegy egymillió hektárról hozzávetőlegesen 4-4,2 millió tonna termény várható. Kedvező adottságú területeken 4 tonna/hektáros hozammal takarították be az őszi káposztarepcét, de az országos átlaghozam a tavaszi fagykárok miatt gyengébb lesz a tavalyinál.

Az őszi betakarítású növények esetében a kukorica és a szója vetésterülete csökkent, ugyanakkor a napraforgóé a 2000-es évek eleje óta több mint duplájára, mintegy 800 ezer hektárra nőtt. A kukorica területvesztesége a kisebb kalászosok számára nagyobb lehetőségeket teremt a vetésforgókban, ezért jó hír, hogy a tritikálé, a rozs és a zab vetésterülete ennek köszönhetően is emelkedett.

Az elmúlt évek meghatározó tényezője a tartós vízhiány, mely a szántóföldi növénytermesztésre is kedvezőtlenül hat.

Molnár János ismertette: a Dunának 40, a Tiszának 30 százalékkal kevesebb a vízhozama a tavalyi év azonos időszakához képest. A vízmegtartó talajművelés és a precíziós technológiák alkalmazása nem a jövő lehetősége, hanem a jelen szükségszerűsége. A cél, hogy a klímaváltozás következtében megváltozott körülmények miatt nyereségesen lehessen gazdálkodni. A kormány közel 400 szakmaközi szervezet bevonásával dolgozik az új agrárstratégián.