Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese előadásában rendkívül fontosnak nevezte a gyümölcságazat megerősítését. Ennek része, hogy – megfogalmazása szerint – a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó következő időszakában soha nem látott mértékű forrás érkezik a magyar agrárium és élelmiszeripar megújítására. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza.
Az elmúlt években komoly ízelítőt kaptunk abból, hogy milyen, amikor különböző tényezők egyszerre sújtják az ágazatot – közölte Farkas Sándor. A koronavírus-járvány mellett sertéspestis, madárinfluenza, piaci zavarok, tavaszi fagy, aszály, jégverés, extrém hőhullámok sújtották az agráriumot, emellett szembesülnünk kellett a klímaváltozás okozta hátrányos következményekkel. A sok nehézség ellenére az ágazat maradéktalanul biztosította a magyar lakosság jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását.
Az elmúlt két év világított rá igazán arra, hogy mennyire fontos az agrárágazat, amelytől már senki nem vitatja el, hogy stratégiai ágazattá vált. A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2021 között látványosan, 161%-kal bővült. 2021-ben újabb rekordot ért el a mezőgazdaság kibocsátása, ami meghaladta a 3300 milliárd forintot, ebből a szőlő- és gyümölcságazat kibocsátása 149 milliárd forint, amely szintén évről évre magasabb. Az élelmiszeripar összes értékesítése csaknem elérte a 4,5 ezer milliárd forintot, azaz 2010 óta több mint 114 százalékkal, míg az exportértékesítés csaknem 190 százalékkal növekedett.
Ami a gyümölcságazat helyzetét illeti: az ágazat teljesítménye jelentősen csökkent. Sajnálatos módon az utóbbi hat évben a közel 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi egyenlegről 144 ezer tonnás negatívum alakult ki, azaz mára a teljes gyümölcságazat nettó importőrré vált és 46 milliárd forint passzívumot mutat. A miniszterhelyettes szerint azonban ez a folyamat - a gyümölcsök és gyümölcskészítmények iránt világszinten emelkedő a kereslet és az emelkedő árak miatt - tíz éven belül megfordítható. Jelenleg a gyümölcságazat összes termőterülete mintegy 80 ezer hektár, ebből az őszibaracké 3800 hektár. Az őszibarack termelésünk fénykora az 1970-es években volt, amikor a termőterület mértéke 13 ezer hektár volt. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád-Csanád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található.
Mint ismert, hazánkban tavaly ismételten komoly tavaszi fagy sújtotta a gyümölcsültetvényeket, ahol a kajszi, mandula, őszibarack szenvedte el a legnagyobb mértékű kárt. 2021-ben az őszibarack és kajszi átlagosan 50-90 százalékos virágfagykárt szenvedett termőhelytől függően. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján mára egyértelművé vált, hogy időjárásunk tartós változásával kell számolni, tehát nincs más lehetőség, mint az alkalmazkodás. Egyrészt olyan technológiai fejlesztéseket kell végrehajtani, amellyel sikeresen védekezhetünk a jégeső, a tavaszi fagyok ellen, másrészt a nemesítés révén olyan új egyedeket kell köztermesztésbe vonnunk, amelyek képesek ellenállni az egyre szélsőségesebb időjárásnak, harmadrészt folyamatosan fejleszti a szaktárca a kockázatkezelési rendszert, amely a gazdákat ért károk egy részét kompenzálhatja.
