Nagy István szerint környezetvédelmi szempontok mellett nemzetbiztonsági okok is indokolják a hagyományos magyar fajták védelmét, hiszen erősíti a mezőgazdaság függetlenségét, ha kevésbé függ a külföldi szaporítóanyagtól. A Kárpát-medence Európa egyik legrégibb agrártérsége, kultúrnövényeinek és haszonállatainak sokszínűsége kiemelkedő érték, Magyarország ezek birtokában világszinten is fontos génmegőrzési feladatokat lát el. Gazdasági hasznuk mellett az őshonos fajok nemzeti jelképek is, ám a második világháború után sokuk a kihalás szélére sodródott, eredeti állapotukban csak elszigetelten maradtak fenn. Az iparszerű állattenyésztés hibridjei főképp a helyi sertés- és baromfiállományokat szorították háttérbe, de a hagyományos feladataikat elvesztő állatfajok is jelentős károkat szenvedtek.

A szaktárca vezetője ugyanakkor hozzátette: legveszélyeztetettebbeket azóta az állami intézmények hatékony közreműködésével sikerült megerősíteni, 2018-ban pedig ötéves génmegőrzési stratégiát fogadott el a kormány, több mint 12 milliárd forintot biztosítva a génmegőrző intézmények fejlesztésére, a védendő állományok gyarapítására. Az állami támogatással létrejövő génbankhálózat segítséget jelent a hagyományos fajták megerősítésére természeti katasztrófák vagy betegség esetén is.

A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki, hiszen ősidők óta részei az itteni tájnak és életformának, és nagy szerepük volt abban, hogy a magyarság az otthonává alakíthatta a Kárpát-medencét - hangsúlyozta a miniszter, aki megjegyezte, hogy a 20. század az ebfajtákat sem kímélte, ezért egyes állományok még mindig sürgős gyarapításra szorulnak. Tenyésztési engedéllyel alig háromezer egyed rendelkezik annak ellenére, hogy a magyar fajták tenyésztői 2021 óta hétezer forint támogatást igényelhetnek törzskönyvezési ügyintézésekre kutyánként.

A Kárpát-medence ökológia gazdagsága Magyarország kulturális és anyagi jólétéhez is hozzájárul, az agrártárca ezért kezdeményezte magyar kutyafajták népszerűsítését és genetikai hátterük feltérképezését, így továbbra is fennmaradhatnak az utókor hasznára és örömére. A programhoz kapcsolódó feladatokra a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) a program kezdete, 2019 óta évente 50 millió forintot kapott. Az érdekképviselet szervezte meg a genetikai vizsgálatához szükséges vérminták begyűjtését, így elkezdődhetett a tudományos kutatás - mondta a szervezet elnöke. Korózs Gábor a vizsgálati eredmények alapján kiemelte, hogy a magyar ebfajták génállománya egészséges, egyiket sem terheli genetikai betegség.

A vérminták begyűjtését követően a genetikusok fajtánként 4-4 eb DNS-bázisának sorrendjét határozták meg, vagyis a világon elsőként felállították a magyar kutyafajták genomját. 2023 végére létrejöhet és forgalomba kerülhet a fajtajellemzőket tartalmazó panel, amely alapján ismeretlen származású ebek fajtaazonossági vizsgálatát is nagy bizonyossággal el lehet végezni.

A rendezvényen adták át azt az adományt is, amelyet egy februári rendezvényen gyűjtöttek össze kereső- és mentőkutyás szervezetek támogatására. Az összeghez a MEOESZ is hozzájárult. Balázs László, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke elmondta, hogy 17 ember életét mentették meg Törökországban, a februári földrengést követően. A négy mentőkutya közeli rokonokat talált meg a romok alatt, vagyis családok köszönhetik nekik, hogy ismét együtt lehetnek.

*

Fel kell hívni a figyelmet a kuvaszokra, ismertté kell tenni őket, mert azt szeretnénk, ha minél többen magyar kutyafajtát választanának, mikor házi kedvencet szeretnének maguknak - jelentette ki V. Németh Zsolt, magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos az Országos Polgárőr Szövetség részére felajánlott három kuvasz kölyök átadásakor Dunakeszin.

A miniszterelnöki biztos elmondta: az agrártárca célja az, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek. A program rávilágít arra, hogy ennek a gyönyörű megjelenésű, méltóságot sugárzó kiállású kutyafajtának régi „funkcióját”, az őrző-védő tevékenységét a 21. századi körülmények között is kiválóan lehet használni.

Az Agrármisztérium kétmillió forinttal járult hozzá a kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez. V. Németh Zsolt kitért arra, hogy a tárca több ponton is kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Mint tenyésztési hatóság, jóváhagyja a tenyésztési programokat, emellett a Génmegőrzési Stratégia végrehajtásáért is felelős. A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye.  Mikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra, „vasárnapi” elemekre gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is. Azt szeretnénk, hogy az értékekhez való ragaszkodás az életünk részévé váljon. Mind ételek tekintetében, mind viseletben, vagy jelen esetben, a magyar kutyafajtákban.

Címlapfotó: Pelsőczy Csaba/AM