Közel 30 százalékkal nőtt a magyar baromfihúsexport 2026 első hét hónapjában. Miközben a kivitel 158 ezer tonnára emelkedett, az import 23 százalékkal, 24 ezer tonnára csökkent.

Az Agrárközgazdasági Intézet által közölt KSH-adatok szerint a bővülés a csirke- és a pulykahúsnál is jelentős volt. Csirkehúsból 114 ezer tonna került külföldre, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A pulykahús exportja 22 százalékkal, 16 ezer tonnára nőtt.

A behozatalnál főként a csirkehús visszaesése alakította az összképet. Ebből 24 százalékkal kevesebb, 22 ezer tonna érkezett az országba. A pulykahúsimport ugyanakkor 2,5 százalékkal, 1,8 ezer tonnára emelkedett.

Eltérő ár-irányok
Az export mindkét termékpályán nőtt, a termelői árak azonban eltérően változtak. Az AKI PÁIR adatai szerint a vágócsirke élősúlyos termelői ára 5,8 százalékkal, kilogrammonként 418,8 forintra csökkent 2026 első 37 hetében.

A vágópulyka termelői ára ezzel szemben 10,7 százalékkal emelkedett, és elérte a kilogrammonkénti 707,2 forintot.

Az egész csirke uniós átlagára ugyanekkor 294 euró volt 100 kilogrammonként, 1,2 százalékkal több az előző évinél.

Csökkent a csirkehús ára
A közölt feldolgozói értékesítési árak valamennyi vizsgált csirkehústerméknél csökkentek. A csirkemellfilé kilogrammonkénti ára 5,6 százalékkal, 1.886 forintra, a csontos csirkemellé 6,6 százalékkal, 1.184,9 forintra mérséklődött.

A csirkemell összesített ára 1.785 forint volt, ami 6,7 százalékos visszaesés. A csirkecomb ára 8,5 százalékkal, kilogrammonként 837 forintra csökkent.

A baromfipiac adatai így nem egyetlen irányt mutatnak. Az erősödő export és a visszaeső import mellett a csirke termelői és feldolgozói árai mérséklődtek, miközben a vágópulyka termelői ára emelkedett. Az ágazati helyzet megítéléséhez ezért a külkereskedelmi volumenek és az ármozgások együttes vizsgálata ad pontosabb képet.