Feldman Zsolt, az Agárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a mezőgazdaság és élelmiszeripar erősítése a nemzetközi piacon való eredményes szereplés érdekében. Kiemelte, hogy mára a magyar élelmiszeripar a feldolgozott termékeinek 43-45 százalékát az exportpiacokon értékesíti. A számok az elmúlt közel másfél évtized agrár-élelmiszer külkereskedelmi adatait nézve is biztatóak. A magyar agrárexport 2010 és 2023 között 129 százalékkal, a külkereskedelmi többlet 65 százalékkal bővült. Kulcsfontosságú, hogy az exportszerkezeten belül a feldolgozott termékek aránya is jelentősen, 62 százalékról 74 százalékra növekedett.
Ezt a pozitív folyamatot támasztotta alá az elmúlt egy évtizedben élelmiszeripari fejlesztésekre uniós és hazai forrásokból odaítélt mintegy 800 milliárd forint is. Az árualap növekedését, a hazai termelési hatékonyság további javulását erősíti a következő években megvalósuló újabb fejlesztési hullám. A magyar élelmiszeripari cégek perspektívát látnak a tevékenységükben, hiszen a legutóbbi európai uniós társfinanszírozásból, a Közös Agárpolitika keretei között meghirdetett élelmiszeripari pályázati felhívásra több mint 760 milliárd forint támogatási igény érkezett.
Az államtitkár szerint a magyar agrártermékek mind árban, mind pedig minőségben versenyképesek, de az erős nemzetközi versenyben nem elég jónak lenni és jó terméket előállítani, hanem fejleszteni is kell a meglévő értékesítési csatornákat és újakat kell találni. Ennek érdekében a 2021 óta működő Hungarian Food Business Program jelentős mértékben segíti a hazai élelmiszeripari vállalkozások külföldi piacra lépését, és a magyar termékek minél szélesebb körű megismertetését a nemzetközi színtéren. Szlovéniában is az a célunk, hogy az újabb exportpiacokat kereső sikeres hazai élelmiszergyártók bemutathassák az itthon már jól ismert és kedvelt termékeiket a külföldi partnereknek.
Az AMC évente mintegy 20-25 országban végez ilyen jellegű exportfejlesztési tevékenységet, mellyel több száz magyar élelmiszeripari vállalkozást tud piaci lehetőségekhez juttatni. Ljubljanában 24 magyar gyártó cég mutatkozik be, köztük számos nagy múltú vállalat. A mostani üzletfejlesztési találkozó célja az alapvetően innovatív, magasan feldolgozott élelmiszerek, tészták, húskészítmények, pékáruk vagy éppen borok értékesítési lehetőségeinek bővítése.
A Hungarian Food Business Program eszköztára felöleli a professzionális nemzetközi kiállításokon történő megjelenés biztosítását, a B2B delegációs üzleti programok szervezését, a külföldi beszerzők szervezett beutaztatása mellett Hungarian Food Summit néven zajló hazai B2B konferenciát, illetve Hungarian Food Business Catalogue néven egy valós idejű, online, a világ bármely pontján letölthető, 250 hazai gyártó céget és 2.200 terméküket bemutató exportkatalógus működtetését.
Ami a szlovén-magyar kapcsolatokat illeti, agrár-külkereskedelmi forgalmunkban a kivitelünk 2023-ra meghaladta a 217 millió eurót. A magyar vállalkozások hagyományosan gabonát, takarmányt, húsokat és húskészítményeket értékesítenek a szlovén piacon.
Címlapfotó: AM
