A NAK tájékoztatójából kiderül: az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban 93 napon, összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni a generátorok így a tavalyinál hat százalékkal hosszabb ideig üzemeltek.  

Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az időjárás, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának.

A 169 napos védekezési szezonban minden második (93) napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok, ami közel kétszerese a tavalyinak.

Az összegzés kitér arra is, hogy az idei védekezési időszakban a tavalyinál mintegy 60 százalékkal nagyobb területre, 47 ezer hektárra jelentettek jégkárt a gazdálkodók. Ez azonban lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, akkor másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett jégkárbejelentés.

Az ország 986 pontjáról - 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével - ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A NAK által kiépített rendszernek az idei a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium évi legfeljebb kétmilliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Magyarországon idén is jellemzően egy-egy extrém zivatar vagy szupercella - amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód - okozott szűkebb területeken jelentősebb károkat.

Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2025 tavaszán induló védekezési szezonra.