Az összegzés a 2024-ben végzett ellenőrzési adatok, valamint az illegális fakitermelés esetében más hatóságoktól, szervektől kapott statisztikai adatok alapján, idén már nyolc év adatainak összehasonlításával készült.

Az illegális fakitermelés és kereskedelem visszaszorításának legfontosabb célja a fagazdaság kifehérítése, valamint a faalapú termékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom növelése. A csalások megfékezése közvetetten hozzájárul a klímaváltozás megelőzéséhez, annak káros hatásainak enyhítéséhez is, hiszen a meglévő, fával borított területek védelmét, fejlesztését szolgálja.

A kockázati pontszámok és a besorolások változása jól mutatja, hogy mely vármegyékben eredményezte az EUTR ellenőrzések gyakorisága, hatékonysága és következetessége a jogkövetési hajlandóság emelkedését. Az összefoglaló emellett arra is rávilágít, hogy mely térségekben szükségesek további fokozott EUTR ellenőrzések. A kockázatértékelés nagyban segíti tehát a Nébih faanyag-kereskedelmi lánc felügyeleti tevékenységének eredményességét. A hivatal EUTR felügyelői 2024-ben 240 esetben – összesen több mint 75 millió forint értékben – szabtak ki erdővédelmi és eljárási bírságot. Emellett 718 köbméter elkobzott faanyag ingyenes átadására nyílt lehetőség, melyre elsősorban önkormányzatok pályáztak.

A 2024-es évre vonatkozó elemzés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye továbbra is extrém magas kockázatú maradt, míg Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék kockázati besorolása magas lett.
Amíg Baranya, Bács-Kiskun, Nógrád, Somogy és Zala vármegyék közepesen magas kockázati besorolást kaptak, addig Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém vármegyék közepes kockázati kategóriába kerültek.
Komárom-Esztergom vármegye 2024-ben alacsony közepes kockázatú vármegyévé vált, míg Békés és Csongrád-Csanád vármegye, valamint Budapest alacsony kategóriába került.