A nemrég Aradon lezajlott mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás fő vezérvonala a precíziós mezőgazdaság volt, ezért a konferencián elhangzott előadásokon témaként a növényvédelem, a talaj- és növény-egészség megőrzése terén kidolgozott új vakcinának az alkalmazása, továbbá innovatív eljárások, köztük a drónos permetezés is szerepelt. A rendezvényen részt vevő cégek is a gazdák rendelkezésére álltak az új technológiák, az újfajta növényvédelem, illetve a gabonabevizsgálás új módszereinek a bemutatásával. Kíváncsivá tett, hogy az előadásokat követő gazdák milyen tapasztalatokat szereztek, ugyanakkor az előadók véleménye is érdekelt.
Érdemes és hasznos volt eljönni
Hallai Attila Kisiratoson gazdálkodó fiatal agronómus a kérdésünkre elmondta: legjobban a drónos permetezési módszer fogta meg, amit Kisiratoson is alkalmazni lehetne. Már azért is, mert egyik kollégájának, Almási Áronnak van olyan drónja, amelyet videózásra, illetve fényképek késztésére használ. A mezőgazdaságban szerinte azt igen jól lehet hasznosítani, hiszen anélkül, hogy rámenjenek a termőföldre, akár a parcelláknak a közepében is ellenőrizni lehet a talaj, illetve a növények minőségét. Igaz, a kolléga drónja kisméretű, csak megfigyelésre alkalmas, de az előadáson pontos információkkal szolgáltak, hol lehet nagyobb, akár 100 kiló permetszert is szállítani képes drónokat beszerezni. Ugyancsak Kisiratosról érkezett Almási Béla fiatal gazdálkodó is, akit leginkább a talajregeneráló módszerek érdekelték, mert idővel valóban be fog következni, hogy komolyan rá kell állni a talaj minőségének a megjavítására. Az Attilával érkezett fiatal gazdálkodók egybehangzó véleménye szerint, érdemes volt eljönni a mezőgazdasági kiállításra és vásárra.
Fejlesztési szándékkal néztek szét
Haász Tibor, Tőzmiske község polgármestere népes gazdaküldöttséggel érkezett a vásárra. Vele volt Nagy Sándor alpolgármester Vadászról, továbbá Bier Ferenc és Farkas Bence is. Az alapfoglalkozásuk mellett mindannyian gazdálkodnak is, a polgármester mintegy 100 hektáron. Haász Tibor véleménye szerint a drónos eljárás a megyebeli gazdálkodók többsége számára még kissé „magas”, már azért is, mert nem belterjes, hanem kisebb parcellákon, eléggé kis területeken gazdálkodnak. Az itt látottak alapján, ha nem is a drónos eljárást kívánják hazavinni, de fejleszteni szeretnének, korszerűbb gépeket beszerezni. Mindenképp érdemes volt eljönniük, mert olyan dolgokat láttak, amelyek a korszerűbb jelenlegi, illetve az automatizálható jövőbeli gazdálkodást is szemlélteti. Egyelőre csak szétnéznek, de a látottak alapján fognak majd korszerűsíteni.
Kárfelmérések és kifizetések
Kerekes Melinda, az Országos Kifizetési Ügynökség (APIA) gazdasági osztályvezetőjének a beszámolója a támogatásigényléseknek a számáról, a kifizetett kérésekről, a területek méretéről, az állattenyésztés után kifizetett támogatásokról szólt. Számban is, értékben is EU-támogatásokról, illetve a nemzeti alapokból kifizetett támogatásokról beszélt, amelyeknek a sokféleségére is kitért. Ebből kiderült, hogy 2007–2014 között nem volt sok támogatási programjuk, de 2015–2022 között száznál több támogatási projekt működött, amelyeket az adott határidőkre le kellett bonyolítani. Mivel a határidők igen szorosak, folyamatosan figyelni kell az Ügynökség (APIA) honlapját. Minden megyében van kirendeltségük. A bukaresti központban egyedüli magyar ajkúként dolgozik, ezért a magyar gazdaszervezetek vezetői, illetve gazdái folyamatosan vele értekeznek.
Az aradi vásárra vonatkozó kérdésre kifejtette: beszélgetésünkig még nem tudta az egészet megtekinteni, de meghívták a juhgazdák standjához, ahol az állattartókat tájékoztatta a rájuk vonatkozó, esetleg nem eléggé világos támogatási lehetőségekről. Egy biztos: a támogatások a helyszíni ellenőrzéseken fognak alapulni, amelyek gördülékenyebbé teszik nemcsak az igénylést, hanem a kifizetéseket is.
Az aszálykároknak a kifizetésével kapcsolatban Kerekes Melinda elmondta: a Mezőgazdasági Minisztérium kiadott egy körlevelet, miszerint a terepen felmérik az aszály okozta kárnak a mértékét. Amikor ezt befejezik, meg fog jelenni a kifizetésekre vonatkozó törvényes rendelet is. Egy biztos: szeptember 16-tól előleget adnak a kártérítésre, aminek a százaléka növekedett, hogy kompenzálja azok hátrányos hatását, köztük az aszály mellett az energiaárak növekedését, a közelünkben zajló háborúnak a hatásait. Az Ügynökség tervei szerint, hozzávetőleg egymilliárd euró értékű támogatást fognak előlegként kifizetni a növénytermesztésben, illetve az állattenyésztésben. „Mindenképp figyelni kell a támogatásokat, mert 2023-tól szinte minden megváltozik” – zárta a Nyugati Jelennek adott rövid tájékoztatóját Kerekes Melinda.
A megyei elnök elégedett
Ifj. dr. Zágoni Szabó András, az RMGE Arad megyei elnöke a megkeresésünkre elmondta: mint minden évben, az idén is társszervezői a mezőgazdasági kiállításnak és vásárnak, ahol szombaton ezúttal is szakmai fórumot szerveztek. Azon Arad megye szinte minden gazdaszervezetének a küldöttsége részt vett. Ez fontos, hiszen adott volt a lehetőség tanulni az innovatív és precíziós mezőgazdaság részletekre menő ismertetéséből. Idén a precíziós mezőgazdaság felé orientálódtak, ami máris a jelen termelése, és jövőben sokkal inkább fejlődni fog.
A megyei elnök mindenképp sikeresnek értékelte az idei programot, a magasabb részvétel talán annak is köszönhető, hogy a vásár előtt jókora eső érkezett, ezért a gazdálkodók nem tudtak a mezőn dolgozni, többen ellátogattak ide. Mivel most folyik a repcének a vetése, a megérkezett kiadós eső nagyban hozzájárulhat a jövőbeli termésnek a növekedéséhez. Természetesen, az idei kukoricán már nem segít, de legalább a kalászosokat és a repcét jó feltételek között, megfelelő magágyba vethetik.
A nagyszabású vásárra külföldi vendégek is érkeztek, például a Vajdaságból Schneider Sándor, a Vajdasági Gazdaegyesületek Szövetségének az alelnöke, ugyanakkor a Békés Megyei Agrárkamara képviselői is itt voltak, továbbá a PRO Agricultura falugazdászai is részt vettek a fontos eseményen.
Kiállítók között
Miközben a B pavilonnak a kiállítótermében jártunk, mindenfajta kézműves, népviseleti kellékek, kisebb ajándékok, mezőgazdasági termények (méhméz, virágok, édességek, zöldségfélék és gyümölcsök) várták a vásárlókat.
A megszokott helyükön megtaláltuk Csipkár Imre fűszerpaprika-termelőt is, aki a felesége, Juliska társaságában szokás szerint a nagyzerindi mézeskalácsos, Szénási Zsuzsanna mellett kínálta a portékáit.
Érdeklődésünkre Csipkár Imre elmondta: idén elég jól sikerült a fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás. Egy nagy fóliasátorban termesztett, ahol általában 250-300 kiló fűszerpaprikát szokott előállítani. Mivel nem a szabadban termesztette, az időjárás nem igazán befolyásolta a növekedést, illetve a termést.
Csipkár Imre és felesége, Juliska úgy tervezi, az üzletet átadják a kisebbik fiúknak, Nándornak, mivel ahogy telik az idő, egyre nehezebben megy a munka.
A vásárcsarnokból kilépve, a szabadban is nagyon sok gyorsbüfé működött, kínálta az ínyencségeit, a szép időben majális hangulat uralkodott.
Az állatok számára épült karámokban leginkább juhok voltak, de sok sertést, lovat, házinyulat, illetve házi szárnyast is meg lehetett tekinteni. Legnagyobb népszerűségnek azonban a korszerű, nagy teljesítményű erőgépek, mezőgazdasági felszerelések, kombájnok és szállítóeszközök örvendtek. Azok mellett kisebb csoportokba gyülekeztek a gazdálkodók és a nézelődők.
Az idei mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron nemcsak az érdekelt vállalkozók, hanem a nézelődők is hasznos tudnivalókkal gazdagodhattak.