A magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Hajdú-Bihar és Fejér vármegyében elhullott nyári ludakból.

A Nébih laboratóriuma a magas patogenitású madárinfluenzát két Hajdú-Bihar vármegyei és egy Fejér vármegyei elhullott nyári lúdból mutatta ki. Ebből is látható, hogy a vadmadarak közvetítésével az ország bármely pontján megjelenhet a vírus, így a járványügyi fegyelem továbbra is országszerte kiemelt fontosságú.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy egy újabb madárinfluenza járvány megelőzése érdekében mindent meg kell tenni. A járványvédelmi minimumfeltételekről szóló 3/2017-es országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van. Az abban leírtak betartása minden baromfitartó számára kötelező. Ennek értelmében a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagokat is zárt helyen kell tárolni. A vírus vadon élő madárról baromfira történő terjedésének elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű a szárnyasok és vadon élő madarak találkozási lehetőségének minimálisra csökkentése.

*

Alig néhány nappal az első vadmadár esetek igazolása után házi baromfiállományban is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.

A Békés vármegyei 25 ezres pecsenyekacsa állomány felszámolása folyamatban van. Az, hogy milyen súlyossá válik a járvány, jelentős mértékben függ az állattartói fegyelmezettségtől, a járványvédelmi előírások folyamatos és következetes betartásától.

A Békés vármegyei Füzesgyarmaton mutatta ki a madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A mintegy 25 000 példányt számláló pecsenyekacsa telepen a takarmány- és a vízfogyasztás csökkenése, az idegrendszeri tünetek és a megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.

Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. A teleppel járványügyi kapcsolatban álló további két gazdaság pecsenyekacsa állományát szintén leölik. A hatóság a gazdaság körül kijelölte a három kilométer sugarú védőkörzetet és a tíz kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

Ahogy a fenti eset is bizonyítja, a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor újra megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke, hogy ne terjedjen tovább a betegség. Az állattartói fegyelmezettség nagy mértékben befolyásolja, hogy milyen súlyossá válik a járvány. Éppen ezért a Nébih továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy következetesen és szigorúan tartsák be a járványvédelmi előírásokat. 

*

Békés vármegyét követően Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is kimutatta a madárinfluenza jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A májhasznú lúdállomány felszámolása folyamatban van.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma egy 2.500 példányt számláló májhasznú lúdállományban. A telepen a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van, valamint a gazdaság körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és a tíz kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

Az újabb igazolt esetek is bizonyítják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bárhol megjelenhet az országban. Kiemelt fontossággal bír a járványvédelmi előírások szigorú betartása, valamint a vadon élő madarak elleni védekezés. Ennek érdekében minimalizálni kell a jármű-és személyi forgalmat, valamint a járványvédelmi előírásoknak nemcsak a feltételeit kell biztosítani, hanem azt folyamatosan működtetni is kell. A baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az alomanyagot is zárt helyen kell tárolni.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán.