A cseresznyénél idén nem az a fő kérdés, hogy több lesz-e a termés, hanem az, hogy milyen minőségben kerül piacra. A tavalyi gyenge év után javulhat a mennyiség, de az aszály és az öntözés hiánya könnyen leronthatja a frisspiaci esélyeket.

A NAK és a FruitVeB piaci körképe szerint országosan 6–8 ezer tonna cseresznye várható. Ez érdemi javulás a tavalyi, 2–3 ezer tonnás terméshez képest, de még elmarad a jó évjáratok 10–12 ezer tonnás szintjétől. A kép ráadásul nem egységes: térségenként és fajtánként nagy különbségek vannak.

A korai fajtáknál több helyen jelentkezett kiesés az áprilisi és májusi hideghatások miatt. A későbbi fajták kilátásai kedvezőbbek, ezek adhatják a szezon stabilabb részét. A termelőknek azonban nem elég, ha megvan a mennyiség. A frisspiacon a méret, az egységesség és a küllem dönt.

Itt válik meghatározóvá a vízellátás. A cseresznye érzékeny arra, hogy a gyümölcsnövekedés időszakában kap-e elegendő vizet. Ha a szárazság miatt a szemek apróbbak maradnak, a termés ugyan leszedhető, de gyengébb kategóriába kerülhet. Ez az árban is gyorsan megjelenik.

Az öntözés nélküli ültetvényekben nagyobb a kockázat. A záporos csapadék sokszor nem pótolja a tartós vízhiányt, különösen ott, ahol a talaj mélyebb rétegei is szárazak. Ilyenkor a termelő kevésbé tud belenyúlni a folyamatba, a szezon eredményét pedig az időjárás és a piac együtt alakítja.

A cseresznye költséges kultúra. A szedés munkaigényes, a válogatás és a gyors értékesítés szintén fegyelmezett szervezést kíván. Ha a termés mérete vagy minősége elmarad a vevői elvárástól, a jobb mennyiség sem biztos, hogy jobb jövedelmet hoz. Ezért egyre kevésbé elég pusztán termést menteni. A víz, a fajtaszerkezet, a termőhely és a piacra kész minőség együtt dönti el, hogy egy évjárat valóban sikeres lesz-e.

A cseresznyetermelők tehát jobb helyzetből indulnak, mint tavaly, de a szezon még nem dőlt el. A következő hetekben a gyümölcsméret és a szedéskori minőség mondja majd meg, hogy a több termés valóban jobb évet jelent-e.