A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FuritVeB) közös körképe szerint az idén a megszokott időben, április közepén indult a hazai spárgaszezon.

Az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a spárga termesztési területe, 2023-ben alig haladta meg az ezer hektárt. Ennek megfelelően a betakarított mennyiség is csökkent, 2024-ben 3,7 tonnát ért el. Ennek oka elsősorban az, hogy a spárga rendkívül kézimunkaerő-igényes kultúra, ezért az utóbbi években egyre többen csökkentették a spárgatermő területüket, mert a munkaerővel kapcsolatos problémák a betakarítás során nehézségeket okoznak.

A munkaerőhiány - elsősorban a kisebb termelők esetében - megoldhatatlannak tűnik, a termelés jövőjét tekintve az elérhető áron megvalósítható gépesítés adhat reményt a gazdálkodóknak.

A spárgatermesztés főként a Homokhátságra jellemző, a legnagyobb termőterületek Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel.

A hazai spárgatermesztés meghatározó részét 4-5 nagyobb termelő adja, akik alapvetően az exportpiacokat látják el, illetve a megtermelt spárgájuk kisebb részét a hazai áruházláncokban értékesítik.

Emellett kisebb termelők is foglalkoznak spárgatermesztéssel, akik főként a hazai piacon értékesítenek. Az exportra termelt spárga mennyisége nőtt, míg az előző években a betakarított spárga közel fele ment exportra, addig 2024-ben már a termés háromnegyedét a külpiacokon értékesítették.

A friss spárga áprilistól kezdve június végéig kapható, konzervként egész évben elérhető.