A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a betegség megelőzésének kulcsa a következő hónapokban a lárvák pontos megfigyelése és időben történő gyérítése. Az észak-amerikai eredetű amerikai szőlőkabóca ugyanis hazánkban is komoly növényegészségügyi kockázatot jelent, mivel terjeszti a szőlő pusztulásához vezető aranyszínű sárgaság fitoplazmát. A fertőzés visszaszorítása nemcsak a gazdálkodók, hanem a hobbikertészek és a lakosság közös felelőssége is.

Hetente ellenőrizzünk
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés alapja tehát a pontos megfigyelés, amely kulcsszerepet játszik az ültetvények egészségének megőrzésében. A károsító helyzet alakulását a területi növényvédelmi szakemberek is folyamatosan nyomon követik és ez alapján fogják ki adni a helyi védekezési felhívásokat. A szakemberek által végzett megfigyelés mellett azonban elengedhetetlen, hogy a szőlőtulajdonosok maguk is rendszeresen vizsgálják ültetvényeiket.

Az amerikai szőlőkabóca tojásai a két évesnél idősebb részek kérge alatt telelnek, majd időjárástól függően május közepétől július elejéig kelnek ki a lárvák, ezért ebben az időszakban a heti rendszerességű ellenőrzés kiemelten fontos. A megfigyelések során elsősorban a tőkék alsó részén található hajtásokat kell vizsgálni, mivel a lárvák, majd később a nimfák is jellemzően az alsó levelek fonákján vannak. A legmegbízhatóbb eredményt a kora reggeli órákban végzett ellenőrzés biztosítja, amikor a rovarok még kevésbé mozgékonyak. Ültetvényenként több ponton, összesen száz, véletlenszerűen kiválasztott levél fonáki oldalát érdemes átvizsgálni, az egyedek pontos megszámlálásával. A lényeg a vizsgálat időzítése, mivel erős napsütésben vagy közvetlenül csapadék után a lárvák gyors helyváltoztatásra képesek, ami torzíthatja az eredményeket.

Öt fejlődési stádium
A kártevő öt fejlődési stádiumon megy keresztül, miközben színe a világos fehértől a sárgás, majd barnás árnyalatokig változik, és már a fiatal alakokon is jól látható két fekete folt segíti az azonosítást. A lárvák már a harmadik fejlődési szakaszban képesek felvenni a fitoplazmát, így nemcsak károsítják a növényt, hanem a betegséget is terjesztik, ezért a védekezést már a megjelenésükkor el kell kezdeni, mivel néhány hét alatt fertőzőképessé válnak. Rendszeresen, hetente ellenőrizzék a szőlőtőkék leveleit. A növények alsó részén lévő levelek fonákját szükséges vizsgálni, mivel a lárvák és nimfák ott találhatók. A legmegfelelőbb időpont a vizsgálatra tehát a kora reggel: több ponton, minél több (kb. 100) véletlenszerűen kiválasztott levelet kell óvatosan megfordítani, majd a fonákon lévő egyedeket megszámolni. Erős napsütésben vagy közvetlenül eső után nem célszerű dolgozni, mert a lárvák ilyenkor gyorsan mozognak és ez torzíthatja az eredményeket. A sárga ragacslapok csak az imágók megfigyelésére alkalmasak, a lárvák felmérésére nem használhatók. Szükség esetén védekezzenek a szőlőben engedélyezett készítményekkel, a fertőzött növényeket pedig ne hagyják kezeletlenül a további terjedés megelőzése érdekében. A lakossági felhasználásra engedélyezett rovarölőszerek listája elérhető a Nébih portálon. 

Az időben végzett beavatkozás nemcsak a kiskertek és ültetvények védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a térségi szintű fertőzések megelőzéséhez is. 

A károsító helyzet alakulását a területi növényvédelmi szakemberek folyamatosan figyelik, ez alapján fogják ki adni a helyi védekezési felhívásokat. Az ezekben szereplő teendőket – szőlőskertjük védelme érdekében – a hobbikertészeknek is érdemes végrehajtaniuk.

Az amerikai szőlőkabóca észlelésekről a Nébih portálon is tájékozódhatnak.

Fotók: Nébih