Nagy István hangsúlyozta: a befektetés megtérülése ebben az ágazatban kiemelkedő, amellyel az ágazati szereplők hosszú távon számolhatnak, mert a baromfihús az egyik legnépszerűbb fehérjeforrás a világon, kereslete folyamatosan nő. A magyarországi fogyasztás évek óta meghaladja az évi 30 kilogrammot személyenként.

Ami a Doór-Baromfi Kft. új telephelyét illeti, az egymilliárd forint pályázati támogatást élvező beruházás négy, teljesen automatizált istálló építését foglalta magában, amelyek energiaszükségletét napelemes rendszer biztosítja. A korszerű technológiának köszönhetően a csibék egészségesebbek, a termelési mutatók kedvezőbbek lehetnek.

Vranovics Károly, a generálkivitelező AlphaVet Zrt. Agrár- és Biotechnológiai Divízió igazgatója közölte, hogy a sombereki telephely mindössze 7 hónap alatt épült fel, a legmagasabb szintű építészeti és technológiai megoldásoknak köszönhetően a működtetésben 50 százalékos megtakarítás érhető el régebbi telephelyekhez viszonyítva.

A Doór-Baromfi Kft. beruházása hozzájárul a település gazdaságának erősödéséhez, az adóbevételek növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez, és ahhoz, hogy perspektívát nyújtsanak a helyi fiataloknak.

Doór János, a Doór-Baromfi Kft. tulajdonosa az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a 2013-ban alakult családi vállalkozás az építkezés költségeit a pályázati támogatás mellett 200 millió forint önerőből, valamint 800 millió forint banki kölcsönből fedezte, és 6-7 év megtérüléssel számol. Tájékoztatása szerint a négy, egyenként 2.200 négyzetméter alapterületű istállóban egyidejűleg 160 ezer, egy év alatt egymillió brojler csirkét tudnak nevelni, az első csibék három hét múlva érkeznek az új telephelyre. A cégnek Palotabozsokon saját, Pécs mellett pedig bérelt telephelye van, ahol évi félmillió csirkét nevelnek fel. A család tagjain kívül négy alkalmazottjuk van, akik mellé a sombereki telephelyre még négyet vesznek fel. Doór János elmondta, a cég 2023-ban mintegy 560 millió, 2024-ben 550 millió forint nettó árbevételt ért el, az adózott eredmény 2023-ban 30,4 millió, 2024-ben 21,5 millió forint volt. Az idén egymilliárd forint árbevételt és 60 millió forint eredményt, 2026-ban 2 milliárd forint árbevételt, 100-150 millió forint eredményt remélnek.

Agrárminiszterünk közlése szerint a baromfiágazat hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához is, hiszen a hazai piac ellátása mellett jelentős export árualapot állít elő, a húsfélék exportárbevételének több mint a felét a baromfihús adja. Mivel az ágazat exportorientált, a világpiaci helytállás érdekében akkor is fejleszteni kell, ha már most is versenyképes.

Mivel a versenyképesség megőrzéséhez korszerű, az európai uniós előírásoknak minden tekintetben megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepek szükségesek, 2015 óta számos telephelyfejlesztést célzó felhívás kínált támogatási lehetőséget a Vidékfejlesztési Programban. Kilenc ilyen felhívás keretében augusztus végéig több mint 3.300 beruházásra 382 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki.

Az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című, 2020-as pályázati felhívás lehetőséget biztosított gépbeszerzésre, energetikai korszerűsítésre, akár új állattartó telepek komplex kialakítására is. A felhívásra - minden állatfajt figyelembe véve – 1.352 kérelmet nyújtottak be, ebből 627 kapott 352 milliárd forint támogatást. A nyertes pályázatok közül 145 a baromfitartó telepek fejlesztésére irányult, részükre 138 milliárd forintot ítéltek meg. A telepkorszerűsítések magukba foglalták az állategészségügyhöz vagy a takarmányozáshoz kapcsolódó technológiák beszerzését, a telepi létesítmények építését, bővítését, emellett lehetőséget nyújtottak az energiafelhasználás csökkentésére, a megújuló energia felhasználására.

A tárcavezető szerint a Vidékfejlesztési Program támogatásainak is köszönhetően európai összevetésben is dinamikusan bővült a magyarországi állattenyésztés teljesítménye. Magyarország ugyanis a legfrissebb uniós adatok alapján a tagállamok közül tavaly a sertés- és baromfivágás-számot tekintve az ötödik, a tejfelvásárlás esetében a második legmagasabb növekedést produkálta, az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében 6,1 százalékos növekedést ért el.

Ígérete szerint a Vidékfejlesztési Programot felváltó KAP Stratégiai Tervben is fenntartják az állattenyésztés, így a baromfiágazat kiemelt támogatását is. „Ezt a gazdák érzik és pályáznak is, a kisebb termelők szintén, hiszen számukra is 200 milliós plafonnal hirdettünk fejlesztésüket, ahogy a nagyobb gazdaságok számára is nyitott a lehetőség magasabb plafonnal” - fűzte hozzá.