Mintegy 200 milliárd forinttal maradhat el a kalászos ágazat idei árbevétele a várt szinttől. A termés a tavaszi aszály miatt csökkent, a kisebb kínálatot azonban nem követte áremelkedés. Sok gazdaság így kevesebb gabonát értékesíthet, ráadásul olyan árszinten, amely az önköltséget sem feltétlenül fedezi.

Érzékelhető terméskiesés
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének becslése szerint az őszi kalászosok terméskiesése megközelítheti a hárommillió tonnát. Az ebből számított 200 milliárd forint árbevételhiány nem azonos az ágazat tényleges veszteségével: a gazdaságok eredményét a hozam, a minőség, az önköltség, valamint az értékesítés időpontja és feltételei egyaránt alakítják. A becslés ugyanakkor jól mutatja a kiesés nagyságrendjét.

Búzából az előzetesen remélt ötmillió tonnát meghaladó mennyiség helyett körülbelül 4,1 millió tonna került a magtárakba. Ez elegendő a belföldi malom- és takarmányipari igények fedezésére, exportra azonban kevesebb áru marad.

A száraz idő több termőtájon kedvezett a búza beltartalmi értékeinek, a hektáronkénti hozamot viszont visszafogta. A jó minőség ezért csak részben ellensúlyozhatja a mennyiségi kiesést.

Őszi árpából mintegy 1,7 millió tonna termett a várt kétmillió tonna helyett. Az ágazat helyzetét ennél a kultúránál a gyenge kereslet és a nyomott felvásárlási ár tovább nehezítette.

A kisebb kínálat nem árfelhajtó
Az őszi árpa tonnánkénti ára az ágazati értékelés szerint 52-53 ezer forint körül alakult. Átlagos hozam és technológia mellett legalább 60 ezer forint körüli árra lenne szükség a nullszaldóhoz, bár az önköltség gazdaságonként jelentősen eltérhet.

Az árakat az is gyengítette, hogy az aratás idején elmaradt a korábbi években megszokott olasz kereslet. Nyugat-Európában közben még jelentős átmenő készletek álltak rendelkezésre, így a felhasználók nem kényszerültek gyors beszerzésre. A kisebb magyar termés önmagában nem tudta megfordítani a nemzetközi piaci folyamatokat.

A költségoldalon sem történt hasonló mértékű enyhülés. A műtrágya, a növényvédelem, az energia, a gépi munka és a finanszírozás továbbra is jelentős terhet jelent. Kevesebb termés mellett ezek a ráfordítások egy tonna gabonára vetítve még súlyosabbak lehetnek.

Besegíthet a takarmányipar
A kukoricatermés várható visszaesése növelheti az őszi kalászosok belföldi felhasználását. A takarmánykeverékekben a kukorica egy részét búza és árpa válthatja ki, ezért a takarmányipar a szokásosnál nagyobb mennyiséget vásárolhat fel.

Ez segíthet a készletek levezetésében és biztonságosabbá teheti az értékesítést, de nem oldja meg automatikusan a jövedelmezőségi problémát. Az árak alakulását továbbra is a nemzetközi készletek, az exportkereslet és a kukorica tényleges terméseredménye határozza meg.

A termésbiztonság a tét
A 2026-os szezon ismét megmutatta, hogy a magas terméspotenciál önmagában kevés. A gazdaságoknak egyre inkább azt kell mérlegelniük, mely fajták és technológiák adnak kiszámíthatóbb eredményt száraz évjáratban is.

Felértékelődhet a vízmegőrző talajművelés, a helyi adottságokhoz igazított tápanyag-gazdálkodás, a műveletszám csökkentése és az értékesítés tudatosabb időzítése. A vetésszerkezet alakításánál pedig a várható csúcshozam mellett a termés stabilitása és a biztos piac is meghatározó szemponttá válik.

A kalászosok továbbra is alapvető szerepet töltenek be a hazai élelmiszer- és takarmányellátásban. Az idei mérleg azonban figyelmeztető: a belföldi ellátás biztonsága mellett is komoly jövedelmi rés keletkezhet, ha egyszerre csökken a termés és maradnak alacsonyak a felvásárlási árak.