„Az alapművelési módok hatása a másodvetésű csemegekukorica termésének mennyiségére és minőségére” elnevezésű EIP pályázat keretében az őszi árpa után másodvetésként vetett csemegekukorica technológiának lehetősége került vizsgálatra. A kétéves kísérlet 2019-20, és 2020-21-es években zajlott öt különböző helyszínen (1. helyszín: Hajdúszovát, 2. helyszín Kaba, 3. helyszín Hajdúszoboszló, 4. helyszín Csárdaszállás, 5. helyszín Eperjes), eltérő alapműveléseket alkalmazva.

Az alapművelés az egyik legfontosabb agrotechnikai elem, amely, ha megfelelő időben és megfelelő módon kerül elvégzésre, akkor pozitív hatása az egész tenyészidőszakon végig kíséri a kultúrát. Ha viszont nem jól kivitelezett az alapművelés, akkor a vetést követően már nem lehetséges kijavítani az elkövetett hibát, így annak részleges orvoslására már csak esetleges extra növénytáplálás és növényvédelem alkalmazásával van lehetőség.

A beállított kísérletek esetében az őszi árpa előtt volt lehetőség elvégezni az alapművelést, ugyanis a kalászos betakarítása után tarlóhántás, tápanyagutánpótlás és annak bedolgozása, majd a csemegekukorica vetése következett. Nem volt idő újabb alapművelésre, mivel úgy már későn lett volna elvetve a másodvetés és nagy eséllyel túl későre esett volna a betakarítás, ami kockáztatta volna a termésminőséget. Ebből következik, hogy két nagyértékű kultúra termésbiztonságára van befolyással egy alapművelés.

1. ábra Őszi árpa 2020

A 2019-20-as kísérleti év őszi árpa termése kimondottan jónak mondható volt minden kísérleti parcellán, amint az a 2. ábrán is látható. Legjobb eredményt a kultivátoros alapművelés produkálta az 1. számú helyszínen a 9,2 t/ha-os átlagmennyiséggel. Ezt követte a kétszeri tárcsás művelés a 2. számú helyszínen, ahol 7,3 tonna lett az eredmény. A 3. számú helyszín lazítással művelt területén 6,5 t/ha lett az eredmény. A két szántással kezelt terület közül a 4. számú helyszín 5,9 tonnát, az 5. számú pedig 4,6 tonnás eredményt ért el. Érdemes megemlíteni, hogy utóbbi ökológiai gazdálkodást folytatott.

2. ábra A 2020-as kísérleti évtermésátlagai (őszi árpa, csemegekukorica)

A csemegekukorica esetében (2. ábra) szintén a kultivátorral művelt terület teljesített legjobban 15,8 tonnás átlaggal, amit a 3. helyszín lazított területe követett 14,7 t/ha-ral. Harmadik helyen a kukorica alá sávos művelést alkalmazó hajdúszováti helyszín eredménye került 13,9 tonnás termésátlaggal. A szántott területek az árpához hasonló eredményt mutatnak: a konvencionálisan gazdálkodó 4. helyszín 13,1 tonnás eredményt ért el, míg az ökológiai művelésű Eperjes 10,6 tonnát termelt hektáronként.

3. ábra Csemegekukorica 2021

A második kísérleti év némileg alacsonyabb eredményeket hozott mindkét kultúrában (4.ábra). Őszi árpa tekintetében ismét a kultivátoros alapművelés teljesített legjobban a 2. helyszín 6,6 tonnás átlagával, amit a hajdúszoboszlói lazított terület követett 6,2 t/ha-ral. 5,9 tonnás átlagmennyiséggel a kétszeri tárcsázást alkalmazó 1. helyszín érte el a harmadik legjobb eredményt. A két szántott terület az előző évihez hasonló eredményt mutatott, a csárdaszállási helyszín 5,5 tonnát ért el hektáronként, míg a biotermesztést alkalmazó 5. helyszín 5,1 tonnás eredményt produkált.

4. ábra A 2021-es kísérleti év termésátlagai (őszi árpa, csemegekukorica)

A 4. ábrán látható, hogy a csemegekukorica is az előző évihez hasonlóan alakult 13,8 tonnás terméssel a kultivátort alkalmazó kabai helyszín tábláján. Ezt követte az 1. helyszín által kukorica alá alkalmazott sávos művelés 12,6 t/ha-ral. Ebben az évben viszont harmadik helyen nem a hajdúszoboszlói helyszín lazított területe végzett a 11,7 tonnás eredménnyel, hanem a konvencionális termesztést és szántást alkalmazó 12,2 tonnás átlageredményt produkáló 4. helyszín. Jó példa ez arra, hogy a szántással is elérhető a magasabb hozam, ha megfelelő talajállapot mellett végezzük el. Utolsó helyen az eperjesi ökológiai termesztés végzett hektáronkénti 9,4 tonnás átlagterméssel.

A kísérlet eredményeiből látható, hogy elérhető a kedvező termésmennyiség mindkét kultúrnövény esetében, ha az ideális talajművelés megfelelő módon kerül kivitelezésre, ezáltal minimalizálható a termésbiztonsági kockázat. A tapasztaltak azt mutatják, hogy a forgatás nélküli alapművelések teljesítettek jobban. A forgatásos műveléssel szemben ez azért is kedvezőbb, mert így nem alakul ki az ún. eketalp betegség, mely káros talajtömörödést okoz és ezáltal negatívan hat a terület vízgazdálkodására. Emellett fontos azt is megjegyezni, hogy a szántás igényli a legnagyobb vonóerőt, így a legtöbb üzemanyagot és a legtöbb munkaórát is, ami gazdasági szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozza a forgatás nélküli eljárást választókat.

Végeredményben elmondható, hogy nagymértékben előnyös a forgatás nélküli alapművelés, amely - megfelelő módon történő alkalmazása esetén - minimalizálja a főnövényt és a másodvetést sújtó esetleges negatív hatásokat, ezzel növelve a termésbiztonságot mindkét kultúra esetében.

Ez a kutatás az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás keretében, a 3023660406 azonosító számú támogatói okirathoz kapcsolódóan valósult meg.
SZERZŐK: CZAKÓ IVÁN, DR. LÁNG VINCE • DISCOVERY CENTER NONPROFIT KFT.,
DR. BALLA ISTVÁN • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem