Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy az eljárás állami felszámoló kezébe kerül, így hamarabb oldódhat meg. A cél világos, a gazdák, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) mielőbb jussanak a pénzükhöz, ne kerüljenek likviditási válságba amiatt, mert a Bászna Gabona Zrt. csődbe ment.
A szaktárca vezetője szerint a kormány nem engedi, hogy a terményüket beszállító gazdák munkája felelőtlen gazdálkodás miatt kárba vesszen, vagy a következő termelési ciklus veszélybe kerüljön. A termelők megélhetése és a szükséges mezőgazdasági munkálatok biztosítása érdekében a kormány méltányossági alapú rendkívüli kárrendezést nyújt, így mind a gabonát beszállító, mind a bérmunkát végző, valamint az előleget fizető és bértároló természetes személyek és kkv-k hozzájuthatnak a jogos követelésükhöz - tette hozzá.
A kárrendezés iránti kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kell benyújtani február 26-ig. A miniszter ismeretei szerint 236 gazdálkodó már jelezte a kárigényét csaknem 3,2 milliárd forint összegben, ők többnyire olyan kistermelők, akiknek 20 millió forintnál kisebb a káruk. A nagyobb vállalkozások számára a felszámolási eljárásba való bejelentkezés ad lehetőséget a megtérülésre, amit a most kihirdetett stratégiai kiemelés könnyít meg. Ez gyorsabb ügyintézést és erősebb állami kontrollt jelent - hangsúlyozta.
*
Mint ismert, a mátészalkai központú Bászna Gabona vállalkozás fizetési nehézségei, az eltűnt készletek és az elmaradt kifizetések következtében több száz termelő maradt bevétel nélkül, noha a terményét már korábban leadta. A hírek szerint a bent ragadt követelések összege meghaladja a 10 milliárd forintot, ezzel együtt tízezres tonnaszámban vált bizonytalanná a betárolt gabona sorsa.
A kormány a 7/2026. (I. 26.) rendelettel rendkívüli, méltányossági alapú kárenyhítési mechanizmust indított el azzal a céllal, hogy megakadályozza azt, hogy a gabonakereskedő cég csődje dominószerűen sodorja válságba a térség mezőgazdasági termelőit, ezáltal ellehetetlenítse a következő termelési időszakot. A szabályozás értelmében az állam a meg nem fizetett követelések tőkeösszegét téríti meg, kamatok és egyéb járulékos tételek nélkül, a természetes személyek esetében adómentesen.
A helyzet talán a vártnál is súlyosabb. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy tudja, eddig mintegy 600 gazdálkodó nyújtott be kárigényt, az igényelt összeg már több mint ötmilliárd forint. Ez a teljes követelésállomány közel felét jelenti, de a kárigény bejelentésére még február végéig van lehetőség…. A kárrendezés alapjául szolgáló tonnánkénti ár 73 ezer forint.
A károsultak helyzetét az is nehezíti, hogy a jogszabály alapján kizárólag természetes személyek, őstermelők, családi gazdaságok, valamint mikro- és kisvállalkozások jogosultak az automatikus kártalanításra. A középvállalkozási mérethatárt meghaladó cégek követeléseiket kizárólag a felszámolási eljárás keretében, hosszadalmas jogi úton érvényesíthetik – ha sikerül… Ez különösen nehéz helyzetbe sodorja azokat az ezer hektár feletti gazdálkodó vállalkozásokat, amelyek sok kisebb gazdának nyújtanak szolgáltatásokat.




























