Nagy István azt mondta: a burgonya gyakorlatilag a harmadik legnépszerűbb és legalapvetőbb élelmiszer szerte a világon. Úgy fogalmazott: nem lehet Magyarországot annak a sérülékenységnek kitenni, hogy nem leszünk önellátók burgonyából. Hozzátette: megváltoztak a fogyasztói szokások, illetve az éghajlati viszony, ez a két külső ok, ami miatt Magyarország jelenleg nem önellátó burgonyából, de ezen változtatni kell.

A szaktárca vezetője szerint itt az ideje megteremteni annak a feltételeit, hogy a magyar emberek az év minden napján magyar burgonyát tudjanak vásárolni. Ehhez kell egyrészt, hogy jó fajta álljon rendelkezésre, ezért kormányzati szinten támogatni kell a hazai burgonya nemesítést. Másrészt lehetővé kell tenni, hogy a kiskereskedelmi hálózatban mindig és mindenkor rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség.

Szólt arról, hogy a világ 159 országában termesztenek burgonyát összesen csaknem 18 millió hektár területen. Több mint ötezer fajtával nemcsak a globális élelmiszer-ellátásban tölt be kulcsszerepet, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is megfelelő segítséget nyújt. A világ tíz legnagyobb burgonyatermelő országából hét, a tíz legnagyobb fogyasztó országából pedig öt az európai kontinensen található. Magyarországon az elmúlt években átlagosan 8-12 ezer hektáron évente 190-300 ezer tonna burgonya termett.

A versenyképes hazai burgonyatermesztés szempontjából a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszere komoly lehetőséget biztosított az elmúlt években a gazdasági szereplők számára elsősorban a piacképes árualap létrehozása érdekében szükséges technológiai fejlesztések támogatása révén. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében megteremtették a burgonyatermesztéséhez kapcsolódó valamennyi technológiai elem fejlesztésének támogathatóságát.

2021-2022-ben tízezernél több mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás számára 1.200 milliárd forintot meghaladó összegben hagytak jóvá fejlesztési támogatást. A Vidékfejlesztési Program közvetlenül a kertészeti ágazatot érintő beruházási felhívásai körében több mint 6.900 nyertes pályázat révén 184 milliárd forintot meghaladó támogatási összegről született már döntés. A Kap Stratégiai Terv részeként idén meghirdetett beruházási pályázatok ugyanezeket - a Vidékfejlesztési Programban megismert - fejlesztési célokat segítik és támogatják mindazon termelőknél, akik piaci potenciált látnak a burgonyatermesztésben.

A kertészetek továbbra is számíthatnak gépek, eszközök beszerzésének, zöldségtárolók építésének támogatására. Külön beavatkozás szolgálja a mezőgazdasági - benne a kertészeti - üzemek energia-önellátásának növelését és az energiafüggőség csökkentését. Mint ismert, idén júniusban megjelent a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó és a poszt-harveszt fejlesztések támogatására egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyhez szeptember 24-től már benyújthatók a támogatási kérelmek. Az elnyerhető támogatás összege ötmilliárd forint is lehet.

Újdonság, hogy a támogatott projekteket a korábbi huszonnégy hónap helyett ma már harminchat hónap alatt is meg lehet valósítani. A miniszter kitért arra is, hogy megjelentek a mezőgazdasági termékek értéknövelését 200 milliárd forintos keretösszeggel segítő pályázati felhívások, amelyek a burgonya feldolgozását szolgáló beruházásokhoz adnak segítséget. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 50 százaléka lehet, megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák alkalmazása esetén pedig akár a költségek 70 százalékáig is kiterjedhet.

Fiatal gazda igénylő és a gazdaságátadás esetén 15 százalékkal, ökológiai gazdálkodást folytató kedvezményezettnél és kollektív beruházásnál pedig egy 10 százalékkal növelt támogatás-intenzitás érhető el. A komplex beruházások esetében jelenleg is beadhatók a kérelmek.

Ismét elérhető lesz a kertészeti gépbeszerzéseket támogató pályázat, amely a költséghatékony termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését fogja támogatni. Támogatási kérelmek benyújtása a tervek szerint a jövő évben indulhat el.

Fotó: Vermes Tibor/AM