A vágósertés árának egy év alatti, több mint egyharmados esése már nemcsak a sertéstartás jövedelmezőségét rontja. Egyre több telepen az a kérdés, meddig finanszírozható a takarmány, az energia, a munkabér és az állategészségügyi ellátás.

A hazai termelésű vágósertés termelői ára júliusban 510 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 34,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi átlagárnál. A takarmányok olcsóbbodtak, de jóval kisebb mértékben, így a telepek bevétele gyorsabban csökkent, mint a költségeik.

A sertéstartás ráadásul nem állítható le rövid idő alatt. Az állatok ellátását akkor is fizetni kell, ha az értékesítés veszteséget termel. A korábban képzett tartalékok ezért gyorsan fogynak, a finanszírozási nehézségek pedig már a napi működést is elérhetik.

Több kivitel, kevesebb bevétel
A külkereskedelmi adatok ugyanezt az árnyomást mutatják. Magyarország az év első felében 3,2 százalékkal több sertéshúst exportált, a kivitel értéke mégis 18,2 százalékkal csökkent. A nagyobb mennyiség tehát alacsonyabb egységárral párosult.

Az európai piacon bőséges a kínálat, miközben a fogyasztás és az exportkereslet gyenge. Az uniós túlkínálat gyorsan megjelenik a hazai felvásárlási árakban is, ezért a magyar termelők mozgástere korlátozott.

Az áresés csak részben jutott tovább az értékesítési láncban. Júliusban a darabolt sertéshús feldolgozói ára 22,8 százalékkal, a sertéscomb fogyasztói ára 15,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozás, a csomagolás, az energia, a munkaerő és a szállítás költségei közben nem követték az alapanyagár zuhanását.

A likviditás választóvonal
A telepek helyzetét most nemcsak a termelési hatékonyság határozza meg. Legalább ilyen fontos a pénzügyi tartalék, a stabil értékesítési kapcsolat és a forgóeszköz-finanszírozás elérhetősége.

A kisebb és közepes gazdaságok különösen érzékenyek lehetnek. Szűkebb tartalékkal és gyengébb alkuerővel nehezebben hidalják át a veszteséges hónapokat. Ha az árnyomás tartós marad, állománycsökkentés, a beruházások elhalasztása vagy egyes telepek bezárása következhet.

Ez a sertéstartókon túl a takarmánygyártókat, a növénytermesztőket, az állategészségügyi szolgáltatókat és a vágóhidakat is érinti. Egy telep kiesése a helyi beszállítók forgalmát és a vidéki foglalkoztatást is csökkentheti.

Lassú javulás jöhet
Az európai állomány várható szűkülése idővel mérsékelheti a túlkínálatot. Az ágazati előrejelzés 2027-től fokozatos javulást valószínűsít, gyors árfordulattal azonban nem számol.

A következő hónapokban ezért a felvásárlási ár mellett a takarmányköltség, a finanszírozás és az értékesítési szerződések alakulása lesz meghatározó. A kérdés az, mely telepek tudják megőrizni fizetőképességüket addig, amíg a piac újra egyensúlyba kerül.