Mindkettő termesztése jelentési kötelezetséggel jár, amit a NEBIH honlapján közzétett formanyomtatványon tehetünk meg az illetékes eljáró járási hivatalnál, tavaszi vetés esetén április 30-ai, őszi vetésnél november 30-ai határidővel. A vetéshez kizárólag fémzárolt mák vetőmag használható, melynek számla másolata a bejelentéshez csatolandó.

Néhány figyelmet érdemlő dolog az étkezési mák termesztéshez:
A tavaszi mák fajták, tenyészideje 120 – 160 nap a csírázási hőoptimumuk  7 – 10 celsius-fok. Az őszi mák fajták, tenyészideje 250 – 270 nap csírázási hőoptimumuk 15 – 20 celsius-fok.

Az utóbbi évek aszályos tavaszi időjárása miatt előtérbe került az őszi mák termesztése, mivel a hosszabb tenyészidővel jobban tolerálja a viszonttagságos időjárást és nagyobb a termésstabilitása a tavaszi máknál.

Elővetemény:
Jó táperőben lévő évelő gyomoktól mentes talajon legtöbb növény után jól terem. Általában gabona vagy repce, ritkábban kukorica után vetjük. Lehetőleg 5 éven belül ne kerüljön vissza a területre.

Talaj igény:
A szélsőséges nagyon laza homok és a túl kötött agyag talajok kivételével mindenütt gazdaságosan termeszthető. Kötött, középkötött, tavasszal csak később művelhető területeken az őszi ökotípus eredményesebben termeszthető.

Vetés:
Őszi mákot szeptember második felétől október közepéig, a tavaszi mákot pedig február közepétől március közepéig, végéig vetjük 1 – 2 cm mélységre, kellően üllepedett apómorzsás talajba. Célszerű a tavaszi máknak a magágyat már ősszel előkészíteni, hogy tavasszal minél kevesebb műveléssel vethető legyen a terület. A sortávolsága gabona vagy dupla gabona sortáv, de jól működik a klasszikus 40 – 45 cm sortáv is, ha van mód a sorközművelésre.

Az optimális tőszám 400 – 800 ezer darab növény/ha.. Ettől eltérő tőszámú területek is gazdaságosan fenntarthatóak, mivel a ritkább állományok jelentős oldalhajtás neveléssel reagálnak a megnövekedett élettérre, szemben a sűrű állományok csak egy termő szálat növesztenek. Négyzetméterenként a 25 db alatti területek fenntartása többnyire nem gazdaságos.

Az ideális tőszám eléréséhez kifogástalan talaj és nagy precizitású vetőgép esetén 0,5 – 1 kg/ha vetőmag elegendő lehet, viszont a biztonságosabb kelés eléréséhez 1,5 – 2 kg vetőmag használata van elterjedőben.

Gyomirtás:
A megfelelő kultúrállapotú évelő gyomoktól mentes területeken az engedélyezett herbicidekkel gyommentessen tartható az állomány betakarításig.

Növényvédelem:
A vetőmagot a talajlakó gombakártevők (Helminthosporium spp, Erwinia spp, Fusarium spp.) és a mákperonoszpóra károsítása elleni védelem érdekében csávázni kellene, de engedélyezett szer hiányában csak a vetésváltás szigorú betartásával védekezhetünk.

Peronoszpóra, egyéb gombabetegségekkel szemben néhány fungicid használatára van lehetőség, de itt is elsősorban a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Az őszi mák esetén a peronoszpóra elleni védekezést már az őszi időszakban megelőzésként célszerű elvégezni megfelelő készítménnyel, mert sok esetben tavaszra az ültetvényt kiritkulását okozhatja.

A lomb megóvására többnyire elegendő egy védekezés a bimbó hányás időszakában megelőzésként, ezzel egy menetben a máktokbarkó elleni védekezés is elvégezhető tartam hatást biztosító készítménnyel, és fejtrágyaként magas bór tartalmú készítmény használata is ajánlatos.

Levéltetvek, máktokbarkó, máktokszúnyog, máktokormányos ellen használható engedéllyel rendelkező készítmények is korlátozott számban állnak rendelkezésre.

Tápanyagellátás:
A szükséges tápanyagellátást a területek ismerete alapján kell biztosítani a mák vetését megelőzően és a növény 6 -8 leveles állapotától a bimbó hányás állapotáig szilárd vagy folyékony műtrágyákkal és egyéb lombtrágyákkal, figyelembe véve, hogy a növény csak a könnyen elérhető tápanyagokat tudja hasznosítani.

Őszi máknál vetés előtt, tavaszi máknál az őszi elmunkálás előtt:
hektáronként Nitrogén 20 – 30 kg,  Foszfor 50 – 60 kg,  Kálium 20 – 30 kg hatóanyagot célszerű kijutatni.  

Tavaszi gyomirtást követően: Nitrogén 40 – 60 kg/ ha hatóanyag kijutatása  a máknövény 5 – 10 cm fejlettségénél javasolt.

A lombvédelmet követően a növények kondíciójának fenntartására célszerű lombtrágya kijutatása az oldalhajtások megfelelő fejlődése érdekében.

A túlzott nitrogén felhasználás többnyire a növény lombozatát növeli a mag termésre csekély hatással van. A jó foszfor ellátottságú területeken jelentős mag termés növekedés tapasztalható.

Betakarítás:
Kombájnos betakarítás a mák teljes érett az az roppanó tokos állapotában végezhető el a mák mag 8% körüli nedvességtartalmánál. A kész ültetvény betakarításával nem szabad várni, mert a csapadék vagy akár a párás éjszakák hatására a többszöri  beszívódás és száradás hatására a tokok felnyílhatnak és a szárak megdőlhetnek így jelentős kár keletkezhet. A gép beállítására különös gondot kell fordítani a mák mag sérülésének  elkerülése érdekében. Célszerű a mag termést 10 – 20 % tok törmelékkel betakarítani és ekkor nem sérülnek a magok a gép felhordó szerkezeteinek súrlódása mozgatása közben.

A sérült magok hamar avasodnak és felületükön kicsapódó zsíros olaj  megköti a port, ami nem tisztítható, az az jelentős értékcsökkenés megy végbe.

A betakarított kombájn tiszta étkezési mákot a lehető rövidebb időn belül a szállító járműről le kell borítani, hogy levegőzzön és kihűljön. Sok esetben a száraznak tűnő mák a kocsin letakarva pár óra vagy egy éjszaka alatt befülled és visszafordíthatatlan károsodás éri, értéktelené válik.

A tiszta mák mag jellemzői:
Mákfajtára jellemző színű illatú idegen anyagoktól portól levéltörmeléktől más növényi részektől gyom magvaktól mentes száraz tapintású a mák összetört tokjának darabkáit tartalmazó egyveleg amiben a mag nedvességtartalma nem haladja meg a 8%-ot. A használatban lévő gyors nedvességmérők repce kalibráláson a gubóból kézzel kifejtett mák mag nedvességtartalmát mérve alapul vehetjük.      

Végül talán a legfontosabb tapasztalat!
Amíg a termelőktől indulva egészen az értékesítésig bezárólag résztvevő  érdekeltek nem tisztelik egymás érdekeit a sajátjukéval egyenlő mértékben, nem hajlandóak egymás hibáit, vélt vagy valós sérelmeiket átlépve egymással partnerként szembenézni és a mákot körülvevő problémákat, nehézségeket szem előtt tartva egy termelői körbe, csoportba tömörülve érdekképviseletet biztosítva egy közös érdeknek, a máktermesztés jövedelmezőségének fenntartását célul kítűzve összefogni, addig ott fognak lebegni a máktermeszés fölött a folyamatosan agyonemlegetett,  magyar máktermesztés végnapjai, vagy éppen az önjelölt magyar máktermesztés megmentőinek dicshimnuszai. Nincsenek magyar étkezési fajták. Nincsenek vagy alig vannak engedélyezett növényvédő szerek. Nincs átgondolt termesztési struktúra a piac igényeihez igazodva. A termesztés technológiákból adódóan a nyomonkövethetőség hitelesége megkérdőjelezhető.

Ez sekinek sem jó és ezen változtatni kell, különben beigazolódik a fentiekben idézett "máktermesztés végnapjai".

Amennyiben bármilyen segítségre van szüksége a máktermesztésben, vagy pusztán magokat szeretne vásárolni keressenek bennüneket bizalommal:
ROGEMANO – SEED Kft.
Vági Róbert: +36/30/9374-948
Vági Gergő: +36/30/5228-205
rogemano.kft@gmail.com