A gazdák képviseletéről szóló vita éleződött ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége között. A konfliktus középpontjában a kötelező kamarai tagság, a tagdíjrendszer és az áll, hogy a befizetésekért cserébe milyen szolgáltatásokat kapnak a gazdálkodók.

A MOSZ szerint a jelenlegi rendszer különösen azoknál a közepes és nagyobb gazdaságoknál vitatható, amelyek saját szakemberekkel, könyvelővel vagy pályázatíróval dolgoznak, ezért kevésbé támaszkodnak a kamarai szolgáltatásokra.

A NAK ezzel szemben arra hivatkozik, hogy országos hálózatot működtet, és sok gazdálkodónak nyújt gyakorlati segítséget a támogatási ügyekben, az adminisztrációban és a szakmai tájékozódásban.

A vita egyik fő kérdése az arányosság. Más szolgáltatási igénye van egy kisebb családi gazdaságnak, és más egy nagyobb, saját apparátussal működő vállalkozásnak. Ezért a tagdíjak és a szolgáltatások megítélése gazdaságmérettől függően eltérhet.

A konfliktus túlmutat két szervezet álláspontján. A következő évek agrárpolitikájában fontos kérdés lesz, hogy a kötelező tagságra épülő kamarai modell változatlanul marad-e, vagy erősebb lesz az igény egy differenciáltabb, szolgáltatásalapú rendszerre.

A gazdák szempontjából a tét egyszerű: mennyibe kerül az érdekképviselet, mit kapnak érte, és beleszólhatnak-e abba, milyen szolgáltatásokra van valóban szükségük.