Akut kockázat nem áll fenn, valamint a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek esetében is negatívak az eredmények. A vizsgált halakban kimutatott arzéntartalom miatt azonban indokolt az elővigyázatosság.

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület hívta fel a Nébih figyelmét azon közösségi média hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolat a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, majd mintát vett a Sajó határhoz közeli részéből származó növényevő és ragadozó halakból toxikus nehézfémek jelenlétének vizsgálata céljából. 
A laboratóriumi mérések határértékkel szabályozott toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot) nem mutattak ki a kifogott halakból. Az Európai Unióban arzénszennyezettségre vonatkozó határérték halak esetében jelenleg nincs. Egyeztetési szakaszban van egy rendelettervezet, amely az édesvízi halakra is megállapítana arzénra vonatkozó maximális szintet, érvényes jogi alap hiányában azonban a hatósági minták jelenleg nem minősíthetőek. A Sajóból kifogott halak esetében ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb, növényevő egyedekben mért arzéntartalom meghaladta a tervezet szerinti határértéket. A fiatalabb, ragadozó halak mintái határértékhez közeli, vagy azt kismértékben meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak. 

A rendelkezésre álló információk és vizsgálati eredmények alapján a Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak elfogyasztását. Kiemelendő, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna! Az arzén kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele azonban már egészségügyi kockázattal járhat, ezért indokolt újabb értesítésig mellőzni a Sajó halállományának étkezési célú felhasználását.

A Nébih a továbbiakban is figyelemmel kíséri a nemzetközi és hazai eseményeket és folytatja érdemi változás esetén megismétli a vizsgálatokat.

Az arzén jelenléte a mindennapokban
A környezetben való általános elterjedtsége miatt az arzén igen kis mennyiségben mindenkinek a szervezetébe bekerül. A terhelés mértéke elsősorban a táplálkozási szokásokkal függ össze. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatbázisa szerint a gabona alapú termékek, a rizs és rizsalapú termékek, a tej és a tejtermékek, valamint az ivóvíz teszik ki az európai fogyasztók szervetlen arzén bevitelének nagy részét. A hazai adatok azt mutatják, hogy összességében az arzén bevitel nem jelent kockázatot a fogyasztókra. Az arzén forrása Magyarországon az ivóvíz, azonban a vízkezelésnek köszönhetően a kifogásolt ivóvíz aránya jelentősen lecsökkent, határérték túllépése esetén az ivóvíz nem fogyasztható. A Nébih ellenőrzései során egyéb minták esetében nem fordult elő arzén miatt kifogásolt termék.