Ezt közölte a Magyar Távirati Irodával az Agroinform.hu, legutóbbi felmérése eredményét ismertetve. A mezőgazdasági portál májusban készült kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett több száz magyarországi gazdálkodó 38 százaléka a szolgáltatói és az igénybe vevői oldalon is érintett a gépi bérmunka igénybevételében. A bérszolgáltatók 23 százalékának jelenti ez a tevékenység a fő profilját, a többség csak a kapacitásainak jobb kihasználása érdekében, kiegészítő foglalkozásként kínál bérmunkát. Ennek megfelelően 68 százalékuk legfeljebb 100 hektáros területen szolgáltat, 500 hektár feletti területet pedig mindössze 6 százalékuk vállal el.

A közlemény szerint a bérmunka-szolgáltatásokra leggyakrabban aratás, vetés, illetve talajmunkáknál van szükség. A bérmunka ügyfélköre szinte mindig ismerősi körből kerül ki, ezáltal a bérszolgáltatók 78 százaléka 10 kilométeren belüli távolságról érkezik a művelési területre.
A bérszolgáltatást igénybe vevők 84 százaléka a művelethez szükséges géppark hiánya miatt, 6 százalék a munka jobb minőségű elvégzése miatt, a fennmaradó 10 százalék pedig a munkaerő időszakos vagy állandó hiánya miatt él ezzel a lehetőséggel. Az érintettek 88 százaléka rendszeresen, legalább évente egyszer vesz igénybe külső gépi segítséget.

A közleményben Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője kifejtette, a magas üzemanyag- és inputanyagárak miatt a gépi bérmunkadíjak jelentősen megugrottak az elmúlt egy-másfél év során. A bérmunkát vállalóknak az árazásnál azt is kalkulálniuk kell, hogy az adott gép cseréjénél a korábbinál jóval mélyebben kell majd a zsebébe nyúlnia. Az áremelésnek van azonban egy viszonylag kemény felső korlátja is, hiszen a gépi szolgáltatások terén a legtöbb területen nagy a kínálat, a gazdák pedig igen árérzékenyek. Ez pedig fontos biztosítéka lehet annak, hogy a bérmunka továbbra is fontos eleme marad egy átlagos gazdaság működésének.