Az előzmények között említette, hogy a korábbi években a kedvezőtlen makrogazdasági környezet, az energiaárak, az inflációs nyomás, az emelkedő inputköltségek kedvezőtlen hatással volt az ágazat teljesítményére.

Előadásában szólt arról, hogy az ágazat termelési volumene átlagosan 8 százalékkal nőtt, melyből 7 százalék a belföldi értékesítésnek, míg 9 százalék az exportnak köszönhető. A termelékenység növekedése is hozzájárul az ágazat teljesítményének fejlődéséhez, azonban szükség van a versenyképesség és hatékonyság további növelésére, illetve a korábbi energiaár emelkedések ráirányították a figyelmet az energiahatékonyságra – erre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Dr. Felkai Beáta Olga közlése szerint az elmúlt években jelentős támogatások érkeztek az élelmiszeripar számára mind az EU-s, mind a nemzeti forrásokból. A KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervei 2021-től 2027-ig terjednek, és a továbbiakban is fontos szerepet fognak játszani az ágazat fejlesztésében. A kormányzati támogatások tervezése során fontos, hogy azok a lehető legcélszerűbben és hatékonyabban segítsék az ágazat fejlődését. Az élelmiszeripar támogatása két fő területen nyilvánul meg: a pénzügyi források biztosításában és a szabályozási környezet javításában.

Az élelmiszeripar Magyarországon jelentős potenciállal rendelkezik, ám a fejlődéséhez szükség van a versenyképesség és hatékonyság további növelésére, valamint a fenntarthatóság elveinek maradéktalan alkalmazására – fogalmazott a helyettes államtitkár. A kormányzat és az ágazat szereplői közös erővel dolgoznak azon, hogy az élelmiszeripar továbbra is sikeresen tudjon alkalmazkodni a változó környezeti és gazdasági kihívásokhoz. A közelgő EU-s elnökség szempontjából a fenntarthatóság is kiemelt fontossággal bír, így kiemelt témaként fognak foglalkozni az élelmiszerpazarlással is a teljes láncot átölelő egyéb fenntarthatósági kérdések mellett.