Kiváltképp érdekes, hogy ezt az árat egy limousin üsző egyedért fizették ki, melynek összege 262 ezer angol font (106 és fél millió forintnak megfelelő összeg) volt. De vajon mennyire jellemző az ilyen árfekvés húsmarha fajták esetén?

Természetesen ez az ár egyátalán nem mondható megszokottnak a tenyészállatok között. Nem csak a limousin egyedek esetén, hanem egyéb fajtákban sem gyakori, a legtöbb tenyésztő rendkívül boldog lenne, ha ezen az áron értékesíthetne, pláne fiatal üszőt. Ebben a tenyészállat-aukciós értékesítésben egyébként egy holstein-fríz tehén tartja a rekordot, Amerikában ugyanis 1,2 millió dollárért kelt el egy ilyen tenyészállat. Ez a mai árfolyamon átszámítva 360 millió forint körül van. Ha visszatérünk az említett limousin fajtára, elmondhatjuk, hogy a fajta hazájában, Franciaországban, valamint a nyugati országok nagy részében egy-egy árverésen igen értékes egyedek kerülnek kalapács alá, amelyekért hasonlóan szép summát képesek fizetni a vásárlók, ha ezt kiemelkedő tenyészérték, tulajdonság, egyéb hozzáadott érték indokolja.

Sajnos azt is meg kell említenünk, hogy ez, a tavalyi árverésen történt szenzáció az egyetlen olyan vezető hír, amely az állattenyésztés szakmai programjait illetően a vírus miatti járványhelyzet előtti időkre emlékeztet minket. Lassan egy éve már a pándémia okozta „magány” uralja az ország lakosságát, beleértve a szakmában dolgozó tenyésztőket is. Hiába a részleges intézkedések, az on-line felületek, ahol a közember tarthatja a kapcsolatot barátaival, kollégáival, esetleg rokonaival – és hiába a média, a hírműsorok – mégis egyedül érzi magát a legtöbb ember ebben a koronavírus járványhelyzet által okozott, korlátozott lehetőségekre kárhoztatott világban… Bár sokszor nyilatkozták a szarvasmarhatenyésztők, hogy az állatokat ilyenkor is etetni kell, a munka az állattenyésztésben nem állhat meg – különösen a húsmarhatenyésztésben, mely azért kisebb nagy munkaerő-létszámú telepet működtet – ugyanakkor az egész éves munka elismerésére a szokásos ünnepi keretek között nincs lehetőség.

Az állattenyésztők – köztük a húsmarhatenyésztők – nap mint nap dolgoznak, hogy megéljenek, és hogy élelmiszer alapanyaggal lássák el a világot. Ez a munka nem csak abból áll, hogy etetnek, itatnak, legelőre hajtanak, elletnek, választanak, válogatnak, hanem komoly szakmai döntéseket hozva a tenyésztés elősegítése érdekében folyamatosan „monitoringozzák” állományukat. Az ehhez nélkülözhetetlen ismereteket pedig a saját ágazatuk fejlődésének követésével, a külföldi és belföldi hírek figyelésével tudják beszerezni. Ez állandó éberséget és felkészültséget igényel. Az információk szűrésével és szintetizálásával születnek meg azok a döntések, amelyek a tenyésztésben alkalmazva feltehetően egyre jobb minőségű tenyészállatot eredményeznek. A probléma azonban ott kezdődik, hogy nincs mód ezeknek a tenyésztési eredményeknek a tényleges, fizikai bemutatására. Természetesen nem lehet panaszkodni, hiszen a tenyészállatok elfogynak és jó áron vásárolják meg mostanság is a vevők őket, sőt a tenyésztési eredmények is megtekinthetők bizonyos fórumokon, vagy akár szabad környezetben a farmon is. De az igazi, ünnepélyes keretek közötti bemutatók, fajtaversenyek sajnos mind elmaradtak az utóbbi egy évben. Sajnos ez azért nagy baj, mert ezek a szakmai programok (az állattenyésztési kiállítások, nemzeti bajnokságok) olyan ünnepélyes szervezett események a tenyésztők életében, amelyek ténylegesen megmutatják, hogy mit sikerült elérni az adott évben a tenyésztés terén. Reményeink szerint a 2021-es év azonban ezen a téren is pozitív változásokat hoz. Sajnos azonban nem csak hazánkban volt kritikus a helyzet a kiállítások, és szakmai programok terén.

Európában és a „Nagyvilágban” hasonló tendenciákkal élte napjait a szakma, mint Magyarországon. Ami érdekes azonban, hogy néhány ország eltérően prognosztizálja az idei évet. Bár a járványügyi helyzet javulni látszik kontinensünkön – ezért mindenki a lassú, de óvatos nyitás felé tendál – ennek ellenére nem minden európai ország gondolkodik egységesen. Franciaországban a tavalyi évben sorra halasztották el a régiós rendezvényeket és a nagy központi állattenyésztési kiállításokat is. Köztük az egyik legnagyobb állattenyésztési szakmai rendezvény – amely húsmarha vonatkozásban is jelentős, európai szintű esemény – a Sommet de l’Élevage is elmaradt. Idén azonban a szervezők reményei szerint megrendezésre kerül. A 67 millió főt számláló országban Emanuel Marcon, a köztársaság elnöke azt ígéri, június közepére minden oltásra jelentkezőt beoltanak az új típusú koronavírus elleni vakcinával, így a rendezvények megtartásának komoly valóságalapja van. Abban még nem egyértelműek a híradások, hogy nemzetközi látogatókat is fogadnak-e a kiállításon. Most még kevesebb nézővel számolnak a szervezők, egyátalán a minimális érdeklődési létszám tekintetében sincsenek biztos információk. A főszervező nyilatkozata szerint a napi húszezer látogató a feltétele a kiállítás megrendezésének. Ennek a létszámnak az összejövetele viszont az akkori járványhelyzet függvénye. Azt azonban elárulta Benoit Delaloy (a kiállítás főszervezője), hogy a tenyésztők nagyon pozitívak, nagyon erős részvételi igényt jelentettek be, így kiállítóban nem lesz hiány. Az ipari kiállítók egyébként negatívabbak, az állattenyésztők viszont nagyon derülátók és gőzerővel készülnek az őszi megmérettetésre. Ha meg is rendezik az eseményt, a csökkent érdeklődésre való tekintettel – vagy amennyiben a nemzetközi résztvevők jelenléte kizárttá válik – egy úgynevezett webTV-n, mintegy kiállítási televízión is követni lehet majd az eseményeket, ezzel a rendezvény on-line interaktív műsorrá is válik egyben.

Németországban és Ausztriában is hasonló a helyzet, mint fajtáink hazájában. Az ausztriai Rinderzuchtverband vezetője, Franz Pirker elmondta, hogy a régiós tenyészszemlék mellett az aukciók, és az állatvásárok is elmaradtak. Németországban és nyugati szomszédunknál is az on-line aukciók élik virágkorukat, még most napjainkban is csak így lehet minőségi tenyészállatokat vásárolni a Központi Sajátteljesítményvizsgálatból kikerülő tenyészállatok közül. Természetesen az egyes farmok látogatása azonban lehetséges, ám a Németországba és Ausztriába történő beutazás feltételei folyamatosan változnak. Ennek eleget kell tenni, még abban az esetben is, ha valaki kizárólag üzleti célból tervez farmlátogatást, vagy tenyészállat vásárlást. A két országban még egyelőre nincs koncepció az idei rendezvények megtartására, vagy éppen elhalasztására – noha Németországban például még a szövetségi tartományok között sincs egységes járványügyi és intézkedési álláspont, amely nagyon megnehezíti a prognózist a 2021-es évre nézve.

A nyugati államok közül Svájcban vázolják a legborúlátóbban a helyzetet. Itt ugyanis az átoltottság nagyon alacsony az európai szinthez képest, nagyon lassan halad az immunizálás üteme. Andreas Burren, limousin tenyésztő elmondása szerint az őszre tervezett nagy Svájci Limousin Show-t már 2022-re halasztották, ami azt sugallja, hogy az őszi nyitásban sem reménykednek a svájciak egyelőre. A tenyészállat forgalmazást és a szaporítóanyag-áramlást természetesen itt sem érintik a korlátozások, de a szakmai rendezvények aktív jelenléte még úgy tűnik sokat várat magára.

Teljesen ellentétes tendencia látszik Európa legnyugatibb felén, Írországban, ahol már május második felében az on-line aukciókat felváltják az élő aukciók. A szakma nagyon bizakodó és különösen nagy részvételt jelentett be az eseményre, pedig Írország mindeddig a koronavírus tekintetében óvatos államnak bizonyult, ugyanis itt jóval szigorúbb korlátozások voltak jelen az előző időszakban. Nem titok, hogy szigetország lévén az írek a határokon történő belépés szigorú ellenőrzésével igyekeztek „határon túl tartani” a vírust – ami persze nem teljesen sikerült – most azonban az oltások menetrendje mellett megteszik az első nyitást az állattenyésztési szakma porondján is. Az óvatos enyhítések, és a járványhelyzetben bekövetkező változások monitoringja azonban nagyon fontos egy ilyen ország esetében, amely rendkívüli személyi forgalmat bonyolít a nagyvilággal (pl. Indiával, Brazíliával, Afrikai országokkal) – gondoljunk csak bele, hogy a főváros, Dublin kerületei rendkívül sok nemzetiségi embernek nyújtanak lakhelyet (akik a hazájukkal aktívan tartják a kapcsolatot). Az újból betörő vírus variánsok és az ebből kialakuló járványhullámok azonban veszélyeztethetik akár az őszi nagy Nemzeti Kiállítás, a National Ploughing Championship megrendezését, ahol számos nemzetközi résztvevő jelen van és köt is jelentős pénzértékű üzleteket.

De ne feledkezzünk meg keletről sem! Keleti üzleti partnereinknél, (ami a limousin fajtát illeti) Oroszországban, Belorussziában, Ukrajnában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban is hasonló járványügyi intézkedések tapasztalhatók. Itt az állatforgalom is megtorpant a 2020-as év második felében, de az orosz oltóanyagnak köszönhetően a régióban erőteljes immunizálás folyik. Bár a kiállításokon való részvétel csak néhány nagy kereskedelmi céget érint (pl. Agrota 2-L Kft.), mégis lassan a keleti irányba mutató üzleti és szakmai utak is újra bonyolíthatók.

Mindez a kitekintés természetesen mindössze annyiban befolyásolja a hazai kiállítások szervezését, hogy feltehetően idén túl sok határon túli látogatóra nem lehet számítani. Sajnos ugyanez az állítás igaz a versenyeken történő külföldi szakmai jelenlétre is. Vagyis nem igazán érdemes reménykedni abban, hogy ebben az évben külföldi bírók adják az értékelést a szakmai kiállításokon, rendezvényeken, és a szokásos egyesületi fórumok – ahova ellátogatnak ezek a külföldi szakemberek – szintén elmaradnak. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének hivatalos szakmai programjain éppen ezért a részt vevő tenyésztőknek és a közönségnek idén a hazai szakemberekkel kell megelégedni! – ezt már jobb, ha előre tudják a látogatók.

dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete