Mezőszentgyörgyi Dávid ismertette: Magyarországon 7-8 ezer gazdálkodó összesen körülbelül 680 ezer anyajuhot tart. Közülük sokaknak csak néhány állata van, a legnagyobb gazdaságok viszont tízezres állománnyal rendelkeznek.

Az átlag 50 és 100 közötti, de ez csak kiegészítő tevékenységnek elég. Egy családi gazdaság fenntartásához általában ennél jóval nagyobb állomány kell, számításaik szerint körülbelül ezer egyed. A juhtartók mintegy 20 százaléka él kizárólag ebből a tevékenységből, és a legnagyobbak között is vannak olyanok, akik foglalkoznak más állatokkal vagy növénytermesztéssel.

A belföldi fogyasztás továbbra is alacsony, fejenként körülbelül 0,2 kilogramm évente. A bárány húsvétkor kelendőbb, a juh iránti kereslet kevésbé szezonális.

Az igazgató rámutatott: Magyarországon a fogyasztást nem erősítette lényegesen a vendéglátás és az idegenforgalom fellendülése, de az értékesítés nem okoz gondot, mert a magyar juh és bárány keresett exportcikk Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és egyes észak-afrikai, muszlim többségű országokban is. Az uniós átlagfogyasztás fejenként évi 1,3 kilogramm, az EU déli országaiban nagyobb.

A Magyarországon megtermelt árualap döntő része, körülbelül 95 százaléka kerül külföldre, a kereslet magas szinten állandósult, tavaly még nőtt is valamelyest, 2024-hez képest volumenben és árbevételben egyaránt körülbelül 10 százalék volt az emelkedés.

Az export két külön kategóriából áll A kis tömegű, élő súlyban legfeljebb 30 kilogrammos bárányok főképp az EU déli államaiba, főként Olaszországba és Horvátországba kerülnek. Így aki nyáron a tengerparti üdülésen báránysültet eszik, jó eséllyel Magyarországon előállított húst fogyaszt. A nagyobb súlyú állatokat főképp Nyugat-Európába szállítják, ausztriai, németországi és hollandiai muszlim közösségeknek adják el. A Közel-Keleten Izrael és Szaúd-Arábia is a legjelentősebb vásárlók közé tartozik.

Az érdekképviselet vezetője belátható időn belül nem számít piaci nehézségekre. A felvásárlási árak magas szinten állandósultak, a kereslet pedig folyamatos, mert az EU nem önellátó.

Jó hír a juhtartóknak, hogy a kiskérődzők után járó közvetlen támogatásokat a következő uniós agrárpolitika tervezete is fontosnak tarja, így azok a jövőben is megmaradhatnak, a legeltető állattartás pedig további ösztönzőkben is részesülhet.

Az időjárási körülményekhez való alkalmazkodás részeként nőhet a gyep- és legelőalapú hasznosítás szerepe Magyarországon is, a 600-650 ezres árualap egymillióra emelhető. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint értékesíteni nagyobb volument is lehetne, ami nemcsak nagyobb exportbevétellel járna, de a belföldi feldolgozóipart is erősíthetné.

A Juh és Kecske Ágazatért Szakmaközi Szervezet honlapján olvasható felhívás szerint a juhtartás a legeltetés révén hozzájárul a biodiverzitáshoz. Aki bárányhúst vesz vagy rendel, nemcsak értékes, sokféleképp elkészíthető élelmiszert fogyaszthat, de a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot is segíti – olvasható a barihus.hu oldalon, ahol recepteket és ismeretterjesztő tartalmakat is közölnek.