A „számadás” minden tavasszal esedékes, ilyenkor derül ki, hogy a közösségnek van-e oka örülni… A válasz pedig: igen, több szempontból is.
Egy egyesületi közösség tagja, alkalmazottja számára az a legnagyobb öröm, ha látja, hogy egyre többen szeretnének csatlakozni a közösséghez. Ezt minden bizonnyal azért teszik, mert a szakmai tevékenységet értékelik, és úgy érzik segítséget kapnak a saját munkájukhoz. A limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztés – mint minden húsmarha tenyésztése – nem könnyű feladat. Ebben a mindennapi nehéz munkában helyt kell állni, figyelni kell a tervekre és az eddig elért eredményekre. Lehetőséget kell teremteni a fejlődéshez, ehhez pedig mintaként mások munkáját is látni kell. A mi egyesületünk mindezen feladatokban segíti a tenyésztőit. Folyamatosan monitoringozzuk a hazai tenyésztési munkát, gyűjtjük a tenyésztési eredményeket és közöljük mindenki számára elérhető formában, szakmai napokat, programokat, valamint szakmai utakat szervezük külföldre (elsősorban fajtáik hazájába, Franciaországba), és versenyeket szervezünk, mint például az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok show-bírálati versenye, ahol 50 körüli állatlétszámmal jelennek meg a tenyésztők.
Az előbb felsorolt programok, lehetőségek vonzóvá teszik az egyesületet. Ennek bizonyítéka, hogy 2024-ben, az egyesület idei közgyűlésén 34 új tag lépett be a közösségbe és mindössze 9 lépett ki. A mérleg mintegy 1500 új tehén, amely ismét gyarapítja az egyesület látókörében lévő eddig is jelentős tehénlétszámot, mely a 2023-as év végén 25011 egyedet számolt. Ezzel a húsmarha fajták között a hazai állomány legnagyobb populációját alkotja.
Ahogy a tehénlétszám az utóbbi 10 évben a kétszeresére nőtt, úgy a taglétszám növekedés is hasonló arányt mutat. Ezzel szemben az egy farmra jutó tehénlétszám esetén csökkenő tendencia figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy az utóbbi időben a kisebb farmok, gazdaságok csatlakozása figyelhető meg. A tehenek számának növekedésével az ellések száma, és így a született borjak száma is növekszik. A tehén/üsző ellések aránya azonban közel állandó, nagyjából 15% üszőellés figyelhető meg a gazdaságokban, ami azt jelenti, hogy az állománypótlásra nagyjából 15%-ot számolnak a gazdák. Általában tavasszal születik a legtöbb borjú, ősszel történik a választások zöme, vagyis az első szemle, ahol az egyesület technikusai súlymérést és testméretfelvételezéseket végeznek. Az eredmények tanulmányozása alapján a gazdák eldöntik, mely ígéretes tenyészállatokat tartják meg, melyeket adják el, illetve mely borjakból válik hízóalapanyag.
A számok mindig nagy segítséget nyújtanak a szelekcióban, kiváltképp ha azok összehasonlíthatóak az országos átlaggal. Ha példaként tekintünk a borjak 205 napra korrigált választási súlyára, akkor azt látjuk, hogy ebben a tulajdonságban folyamatos a javulás, ez pedig nagyon fontos az árutermelők számára, hiszen akik limousin vagy blonde d’Aquitaine tenyészbikát vesznek, számíthatnak a választott borjaik 205 napra korrigált súlyának (választási súlyának) növekedésére. Tudjuk jól, hogy a legtöbb hízóalapanyag növendék választás után kerül értékesítésre, és mivel a kereskedő élősúly alapján fizet (igaz a kg-onkénti ár fajtánként változó), nem mindegy, hogy a megszületett és növekedésben lévő borjak genetikai képességei milyenek.
Azt is meg kell említenünk, hogy az Agrárminisztérium 2024-ben újból 700 millió forintos keretre emelte a tenyészbika beállítás „de minimis” összegét. Tavaly ez az összeg bikánként 646 675 Ft volt, idén azonban többre számítanak a szakemberek, ugyanis a keretösszeg is emelkedett, a kibocsátott tenyészbika létszám ugyanakkor csökkent. A limousin és blonde d’Aquitaine fajták esetén ez a csökkenés közel 30%-os, annak ellenére, hogy az előző években folyamatosan növekedett a tenyészbika kibocsátási létszám. Az is igaz, hogy 2023-ban olyan jó ára volt a hízóalapanyag növendék bikának, illetve az éves vágóbikának, hogy sokan nem foglalkoztak a nehéz és bőséges munkával járó tenyészbikaneveléssel, sajátteljesítmény vizsgálati teszttel. Az eredmények ezzel szemben azt mutatják, hogy 2023-ban is tudott nőni a teljesítmény a teszt alatt, bár ez csak a limousin esetén igaz, a blonde d’Aquitaine fajta mutatói ezen a téren egy keveset csökkentek. Ennek oka az, hogy a fajta tenyésztői nagyon sok állatot értékesítettek vágásra a termelői csoportjukon keresztül, főleg azokat, amelyek jól gyarapodtak és hamar vágásérettek lettek, ugyanis az európai húsár folyamatosan növekszik, így a vágott féltestekért a hentesek egyre több pénzt fizetnek. Ebben a közgazdasági helyzetben nem mindig a legjobb genetikai alapanyag kerül továbbtartásra…
Összességében azt látjuk, hogy a limousin és blonde d’Aquitaine fajtákat tartó tenyészetek egyre növekednek Magyarországon, több és több tenyészállat, vágóállat, utánpótlás kerül beállításra a farmokon. Fontos megjegyezni, hogy nem csak a mennyiség, hanem a minőség is javul, hiszen a fajta hazájából importált kiváló genetikai alapanyag, és az objektív, technikusok által mért tulajdonságok alapján végrehajtott szelekciós program egyre jobb tenyészállatokat, árutermelő egyedeket eredményez, amelyek jól, jó pénzért eladható végterméket tudnak majd előállítani. Természetesen ez minden szereplőnek az érdeme, aki ebben a rendszerben közreműködik, hiszen közös munkánk ennek a két fajtának a javítása, nemesítése, amely nagyon izgalmas és nemes munka, nem véletlen, hogy évről évre ennyien kívánnak csatlakozni ehhez az összetartó, pozitív szakmai csapathoz.
dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
