A szakmai szervezetek – köztük egyesületünk is – legfontosabb feladata, hogy az általa törzskönyvezett fajták nemesítését hosszútávon, lelkiismeretesen végezze, ezt kiegészítve a megfelelő marketinggel és a tenyésztők, tagok összetartásával. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületére – bizonyára sokan tudják – a „tagközpontúság” a jellemző. Vagyis a szakmai feladatok végrehajtását az egyesület a tagok egyenlő elbírálásával, kéréseiknek és hozzászólásaiknak a lehető legnagyobb figyelembevételével végzi lehetőségeihez mérten. Több éve fogalmazódott meg azonban a kérdés a vezetőségben; hogyan lehetne a szakmai színvonalat emelni anélkül, hogy a tagság, a tenyésztők ezt „felesleges szigorításnak” vennék..? Ez egy nehéz kérdés egy ilyen „liberális irányelveket” megfogalmazó egyesületben – természetesen a „liberális” szó itt a tenyésztésszervezésre vonatkozik – hiszen a hozzáállás és a kivitelezés a lehető legnagyobb „szabadság” mentén halad, noha tudjuk jól; a tenyésztési program végrehajtásához „katonás fegyelemre” van szükség. Bár régóta foglalkoztatja ez a gondolat az elnökséget, mindeddig ha akart volna se tudott volna hozzákezdeni az átszervezéshez, mert az olyan sok pénzt igényelt volna, amennyi nem állt rendelkezésre egyik évben sem. 2020-ban azonban fordult a kocka.
A 2020-as év sokaknak felejthetetlen volt – úgy gondolom – s bár nem sok jót lehet elmondani különösen a Covid-19 járvány miatt, mégis voltak a vírusnak pozitív hatásai, még ha különösen nehéz is ebben a negatív időszakban ezeket észrevenni. Már többször említettük, hogy ebben az évben nem sikerült tagjainkkal, tenyésztőinkkel találkozni az utóbbi években jellemző gyakorisággal, hiszen elmaradtak a szokásos fórumok, az állattenyésztési kiállítások és az árverések is. Egyesületünknek különösen nagy fájdalma, hogy elmaradt idén a Nemzeti Bajnokságunk, mely igen nagy szabású rendezvény lett volna, és meghiúsult a szakmai út is, amely 2012 óta minden évben töretlen lelkesedéssel toborozza tagjainkat. A sok rosszban azonban adódik egy „jó dolog” is. Nevezetesen a Nemzeti Bajnokság és a szakmai út teljes költsége az „egyesület pénztárcájában” maradt. Ezt a pénzt eredetileg szakmai programokra költöttük volna, éppen ezért az elnökség úgy döntött, hogy továbbra is „szakmai fejlesztésekre” kell felhasználni ezt az összeget.
Maga a teljesítményvizsgálti ellenőrzési rendszer kialakítása ugyanis nem csak elméleti, szakmai feladat, hanem rendkívüli pénzügyi kérdés is. Nem véletlen, hogy ez idáig nem sok egyesületnek sikerült megvalósítani ilyen irányú törekvéseit – köztük nekünk sem. A fejlettebb, nyugati országokban a rendszer üzemeltetése kisebb állami támogatásból valósul meg (pl. Franciaországban), mert a tenyésztők készek jelentősebb pénzzel hozzájárulni az őket ellenőrző, és az állatokat minősítő „technikusi rendszer” működtetéséhez, mert tudják, hogy a folyamat közvetetten állományuk minőségi növekedését biztosítja, mely nagyobb bevételt fog előirányozni különösen olyan országokban, ahol a jó minőségű tenyészállatot jobban megfizetik. Itthon a tenyésztésszervezési támogatás az egyesületek teljesítményvizsgálatainak közel 70%-át fedezik, ami nagyon jelentős arány. Ezzel az „áttételes támogatással” támogatja az állam a tenyésztőket, melyeket az egyesületek a felmerülő költségek áthárításának csökkentésére kell, hogy felhasználjanak. Ez azonban a törzskönyvezésre és a tenyészbikák teljesítményvizsgálatára elég jelenleg. A valamikori tenyésztési kódex is a hímivar minősítésére koncentrál leginkább, azonban tudjuk, az előrehaladás 50%-ért felelős csak egy-egy jó tenyészbika. Ha az ellenőrzési rendszert ki akarjuk terjeszteni a választáskori borjakra, valamint a tenyésztésre tovább szelektált nőivarra, azt ebből a támogatásból nem lehet megoldani. Mivel a Covid-19 vírus miatti járványhelyzet okozta fórumok elmaradása során megmaradt pénzösszeg egy tágabb fejlesztésre is forrás, két megbeszélést követően fogalmazódott meg az elhatározás: ebből a forrásból kellene finanszírozni a teljesítményvizsgálati rendszer reformját, mely francia mintán alapszik (révén, hogy fajtáink franciák).
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete keretein belül a francia IBOVAL rendszerhez hasonló minősítési rendszer épül ki 2021-ben, mely januárban működésbe is lép. Ez azt jelenti, hogy a francia Bovins Croissance rendszerhez hasonlóan feláll egy technikusi gárda, mely 2 technikusból áll. Ezek a technikusok elsősorban földrajzilag felosztott országrészekben tevékenykednek, de természetesen szakmai és logisztikai szempontból egy-egy munkát ellátnak területükön kívül is, ha a szükség úgy hozza. Elsődleges feladatuk az adatgyűjtés és ellenőrzés első ütemben a törzstenyészetekben. Itt a választási mérlegelésekben vesznek részt, valamint a zárt kalodában testméreteket vesznek fel. A választás mellett ebben az évben az ÜSTV hatósági zárása is kiegészül méretfelvételezéssel, azoknak a méreteknek a lejegyzésével, amelyek a KSTV-ben is értékelésre kerülnek. Az ÜSTV-ben a küllemi bírálat rendszere és a minősítés nem változik. Ezutóbbit továbbra is a megszokott módon bonyolítja az egyesület. Hasonlóképp nem érinti változás a KSTV telepet. Bevezetésre kerül azonban az üszők éves kori értékelése, ami hasonlóképp bonyolódik majd, mint a választáskori technikusi szemle (mérlegelés, méretfelvételezés).
A jelenleg termelő törzstenyészeteket nem érinti semmilyen új, kötelező „eszközbeszerzés”, hiszen a törzstenyészet kinevezés alapfeltétele már rég óta a hitelesített, vagy kalibrált mérleg és az egyedi mérlegeléshez szükséges kaloda. Ebben a rendszerben a technikus fel tudja venni az állatok testméreteit, hiszen itt mindössze az állat egyedi „megfogására” és mozgásának bizonyos szintű korlátozására (kaloda, nyakfogó stb…) van szükség. A súlymérés eddig is kötelező volt, most inkább csak abban lesz változás, hogy a választások időpontját előre minimum 2 héttel be kell majd jelenteni. A technikusok a tenyésztővel egyeztetve megállapodnak a pontos időpontról. Itt a legfontosabb a tenyésztő és a technikus lehetőségeihez mért rugalmassága. Az éves üszőmérlegelés hasonló szisztéma alapján bonyolódik, illetve a tehenek 5 éves bírálata is kiegészül súlyméréssel, illetve méretfelvételezéssel. Az ellenőrzésekről feljegyzés készül, majd az adatok továbbítása után azt a tenyésztő feldolgozott formában visszakapja, illetve a törzskönyvi és teljesítményvizsgálati rendszerbe is bekerül. Ennek a folyamatnak a megvalósulása rengeteg adatot elárul majd a hazai limousin és blonde d’Aquitaine populáció fenotípusos tulajdonságairól, ahol az egyedi korcsoportos adatok mellett a korrigált tulajdonságok is összemérhetők lesznek. Az egyes részpopulációk elemzése pedig megmutatja, hogy az egyes tenyészetek milyen típusú állománnyal rendelkeznek (pl. inkább rámás vagy inkább izmolt), amely jelzi, hogy mit kell javítani az adott populáción. Sőt azt is megmutatja majd országos szinten, hogy hova kell fordulni, ha a javítandó tulajdonságban előrelépést szeretne a tenyésztő, hiszen megtekintheti, kinél van az adott tulajdonságban erős állomány, vagy olyan tenyészállat, amely javító az adott értékmérőre nézve.
Amennyiben a fejlesztések „első lépcsője” a teljesítményvizsgálat sikeres menetrendje beindul, az mintegy mágnesként fogja vonzani a tenyészértékbecslés további fejlődését is. Ezutóbbi feladat pedig nélkülözhetetlen, hiszen ennek hiányában nem tudjuk kiválogatni a megfelelő tenyészállatokat, tehát a szelekció sem lehet sikeres. Ha pedig a szelekció nem hoz jelentős előrehaladást populáció szinten, akkor az európai országok könnyen lekörözhetnek minket, és „minőségi tenyészállat-előállító hírnevünket” elveszítjük. Természetesen az árutermelők vásárlása során is hasonló összefüggés prognosztizálható. Bár most jelenleg kevés vásárolt bika papírjait nézik a vevők, de a piac telítődése mindenképpen a minősített, ellenőrzött adatokkal rendelkező termelőtől való, illetve a minőségi, ellenőrzött adatokkal ellátott termék vásárlására bíztatja majd akár az árutermelő gazdákat is. Éppen ezért a teljesítményvizsgálat ma már nélkülözhetetlen, nem véletlen, hogy azok az országok lettek állattenyésztési nagyhatalmak az adott fajtákat tekintve, és azok érnek el sokszor elképzelhetetlen árakat egyes tenyészállatértékesítések során, amelyek megbízható teljesítményvizsgálati rendszerrel rendelkeznek. Ha nem is érhetjük utol ezeket az országokat, azért a szoros felzárkózás fontos célunk kell legyen. Ha hisszük, ha nem – ugyanis – ez a felzárkózás kulcskérdés fajtáink és húsmarhatenyésztésünk jövőjének szempontjából.
dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
