A „A Salicornia és Sarcocornia halofiták sótolerancia-mechanizmusainak elemzése és agronómiai tulajdonságainak javítása” című, 2024-1.2.10-TÉT-IPARI-IL-2024-00014 azonosítószámú támogatási kérelmet a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025 júliusában 52 632 621 forint összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A projekt vezetője Dr. Kocsy Gábor.
A kutatás középpontjában két sókedvelő növényfaj, a tengeri spárga (Sarcocornia fruticosa (L.) A. J. Scott) és a sziksófű (Salicornia europaea L.) áll. Ezek a fajok természetes körülmények között is sós, szikes élőhelyeken fordulnak elő, sőt normális fejlődésükhöz kifejezetten szükségük van a sós környezetre. A HUN-REN ATK kutatói azt vizsgálják, milyen élettani, biokémiai és molekuláris biológiai folyamatok teszik lehetővé kiemelkedő sótűrő képességüket.
A projekt nemcsak alapkutatási szempontból jelentős, hanem a jövő mezőgazdasága számára is fontos eredményeket hozhat. A kutatók arra is keresik a választ, hogy milyen nevelési körülmények között növelhető a salátaként vagy köretként fogyasztható hajtások tápértéke. A feltárt alkalmazkodási mechanizmusok hosszabb távon más növényfajok nemesítésében is hasznosíthatók lehetnek, például szelekciós markerként vagy a stresszválaszok aktiválásának támogatására. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a szikes talajok a mezőgazdaság számára is jobban hasznosíthatóvá váljanak.
A projekt első évében a kutatók a két faj különböző élőhelyekről származó egyedeinek, vagyis ökotípusainak só- és szárazságstresszre adott válaszait hasonlították össze. A kísérletek során a növényeket NaCl-kezelésnek, illetve vízmegvonásnak tették ki. Az eredmények alapján a kezelések megváltoztatták a fiatal hajtások relatív víztartalmát, valamint a színanyagok mennyiségét is.
A stresszhatásokra adott válasz részeként mindkét vizsgált fajban aktiválódott az antioxidáns rendszer. Ezt többek között az aszkorbinsav, a glutation és a fenolos vegyületek koncentrációjának növekedése, valamint egyes enzimek – például az aszkorbinsav-peroxidáz és a glutation-reduktáz – fokozott aktivitása jelezte. Emellett emelkedett azoknak a hormonoknak, köztük a szalicilsavnak és az abszcizinsavnak a mennyisége is, amelyek fontos szerepet játszanak a növények stresszválaszában.
A kutatók több esetben azt is kimutatták, hogy nőtt azoknak a géneknek a kifejeződése, amelyek az érintett vegyületek szintézisében szerepet játszó fehérjéket kódolják. Az első eredmények tehát arra utalnak, hogy a só- és szárazságstressz hatására a tengeri spárgában és a sziksófűben is több, egymással összefüggő védekezési mechanizmus lép működésbe.
A következő kutatási szakaszban a HUN-REN ATK szakemberei e folyamatok szabályozásának részleteit kívánják feltárni. Ennek érdekében kiválasztott gének funkcionális vizsgálatát végzik el modellnövényekben, így lúdfűben és dohányban. Az eredmények hozzájárulhatnak a só- és szárazságtűrés mélyebb megértéséhez, valamint új lehetőségeket nyithatnak a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodó növénytermesztés fejlesztésében.



























