Elkerülte a Pichia occidentalis élesztőgombát a pettyesszárnyú muslica, és a találkozás után jóval kevesebb tojást rakott. A Rutgers Egyetem laboratóriumi eredménye egy új, nem vegyszeres védekezési irány alapja lehet, de még nem jelent közvetlenül alkalmazható termesztési technológiát.
A Phys.org Rutgers-kutatást bemutató cikke szerint a pettyesszárnyú muslica az ép, érő termésbe rakja tojásait. A kikelő lárvák belülről károsítják a gyümölcsöt. A kártevő különösen a puha húsú gyümölcsöket, köztük az áfonyát veszélyezteti.
A termelők jelentős összegeket fordítanak rovarölő szerekre, amelyek nem mindig nyújtanak teljes védelmet, és a nem célzott élőlényeket is károsíthatják. Ez ad súlyt minden olyan kutatásnak, amely a muslica viselkedését kihasználva keres más védekezési lehetőséget.
Véletlenből új irány
A kutatók pettyesszárnyúmuslica-kolóniákat tartottak a Rutgers kutatóközpontjában. A közeli konyhából azonban nyaranta rendszeresen közönséges ecetmuslicák, Drosophila melanogaster egyedek jutottak a tenyészetbe.
Amikor az ecetmuslicák elszaporodtak, a pettyesszárnyú muslicák száma csökkenni kezdett. A kutatók eközben erős, ecetes-romlásos szagot és filmszerű lerakódást észleltek a rovarok táplálékán.
A muslicák ürülékükkel és bélgombáikkal jelölik táplálkozási és tojásrakási helyeiket. A lerakódásból vett mintában a kutatók azonosították a Pichia occidentalis élesztőgombát, majd ellenőrzött kísérletekben vizsgálták a két muslicafaj reakcióját.
Az egyiket vonzotta, a másikat riasztotta
Az élesztőgomba illatanyagai elkerülő viselkedést váltottak ki a pettyesszárnyú muslicából, miközben a közönséges ecetmuslicát továbbra is vonzották. A pettyesszárnyú muslicák a találkozás után lényegesen kevesebb tojást raktak.
Az agrárszempontból fontos eredmény nem pusztán a riasztóhatás, hanem a tojásrakás visszaesése. Ha ez természetes körülmények között is igazolható, a gomba illatanyagai a kártevő viselkedésére építő védekezési irányt adhatnak.
Ültetvényben is kell a bizonyítás
A kutatás egyelőre laboratóriumi eredményt hozott. További vizsgálatok szükségesek annak megállapításához, hogyan viselkedik az előállított anyag természetes környezetben.
A kutatók szerint a felfedezéstől a hatósági engedélyezésig évek telhetnek el. A termelők számára ezért ez most nem azonnal bevezethető módszer, hanem figyelemre érdemes kutatási irány a pettyesszárnyú muslica elleni, nem vegyszeres védekezésben.




























