Rádi Feríz, a Pannon Genetic egyik ügyvezető igazgatója elmondta, családjuk három generáció óta foglalkozik vetőmag-nemesítéssel, és ezzel a beruházással testvérével, Rádi Martinnal nagyapjuk emléke előtt is tisztelegnek.
Mint felidézte, az elmúlt években reorganizálták a nemesítési tevékenységet, és mára világszínvonalú technológiával dolgoznak. Jelenleg 35, az Európai Unióban elismert hibriddel rendelkeznek, amelyek közül 21-et már öccsével, saját fejlesztésként hoztak létre. Korszerűsítették a szántóföldi előállítási kapacitásokat és technológiákat, továbbfejlesztették a hibrid-előállítást, a most átadott üzem pedig ennek a fejlesztési folyamatnak a záró eleme. A következő időszak legfontosabb feladatai között a márkaépítést és a piaci terjeszkedést nevezte meg. Hangsúlyozta, a magyar genetikára épülő vetőmagágazat csak szakmai összefogással állítható tartós növekedési pályára.
Az átadó ünnepség végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Genetic Kft. megerősítette együttműködését, és egy közös innovációs műhely létrehozását jelentette be.
Gyuricza Csaba, az egyetem rektora a vetőmagágazat helyzetéről szólva kiemelte: a magyar mezőgazdaságon belül a növénytermesztés termelési értéke évente mintegy 2.000 milliárd forint, ezen belül a vetőmagágazat hozzávetőleg 200 milliárd forintot képvisel, amelynek 70-75 százaléka nemzetközi multinacionális cégekhez kerül. Úgy fogalmazott: összességében elmondható, hogy mintegy 80 százalékban nem magyar genetikát alkalmazunk a hazai földeken. A magyar genetika aránya ugyanis az őszi búza esetében az elmúlt évtizedekben 78 százalékról 45 százalékra csökkent, a napraforgónál és a repcénél gyakorlatilag eltűnt, míg kukoricában a piac 95 százalékát kilenc multinacionális vállalat uralja, és mindössze 5 százalékot tesz ki a hazai genetika részaránya. Utóbbit három szereplő birtokolja, köztük a Pannon Genetic.
A rektor figyelmeztetett: változás hiányában 10-15 éven belül a magyar genetika teljesen eltűnhet a szántóföldekről, ami nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdés is. Véleménye szerint a kedvezőtlen folyamatok megfordításához állami szerepvállalásra, célzott nemesítési programokra és a legkorszerűbb technológiák alkalmazására van szükség. A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy összefogással - a gazdasági szereplőkkel együttműködve -, fejlesztési pályára állítsuk a vetőmagágazatot Magyarországon – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
A családi alapokon nyugvó magyar mezőgazdaság képes a megújulásra, az alkalmazkodásra a 21. század kihívásaihoz, és képes világszínvonalú technológiát létrehozni Magyarországon – vélekedett az ünnepségen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hubai Imre szerint a beruházás nem csupán kapacitást bővít, hanem tudást is épít. Hozzátette: az itt zajló nemesítési munka - az évente több ezer új hibrid tesztelése -, biztos alapot teremt a jövő nemzedékeinek, és erősíti a magyar agrárium technológiai hátterét. Ez az üzem nemcsak feldolgoz, hanem a jövőt is formálja – fogalmazott - nem véletlen, hogy a fejlesztés elnyerte Az év agrárberuházása díjat. Ez az elismerés visszaigazolása annak, hogy itt valóban kiemelkedő, európai mércével is versenyképes tevékenységet szolgáló létesítmény jött létre.
Az államtitkár szerint egy olyan időszakban vagyunk, amikor a mezőgazdaság egyszerre szembesül a klímaváltozással, a piaci bizonytalanságokkal és a növekvő termelési elvárásokkal.
Ebben a környezetben a válságálló mezőgazdaság válaszai egyértelműen az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság. Ez a beruházás mindhárom területen példamutató - tette hozzá.
Címlapfotó: AM



























