Az eseményen Nagy István agrárminiszter szólt arról: annak érdekében, hogy biztonságban lehessen tudni a magyar állattenyésztést, a víziszárnyas-tenyésztést, szükségesek ezek a fejlesztések.
Mélykúton az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb telepét adták át. Agrárminiszterünk szerint ilyen léptékű fejlesztés nem valósulhatott volna meg az elkötelezett hazai vállalkozók nélkül, mint a Bács-Tak cégcsoport vezetői, akik építkeznek, beruháznak, a legmodernebb technológiákat alkalmazzák a fenntarthatóság, az innováció, és a minőség jegyében.
A telep közel kétmilliárd forint állami támogatással valósult meg, és több mint egy egyszerű állattartó telep: a minőség, a biztonság, a járványvédelem, és az állatjólét egységes rendszere. Évente akár 1,2 millió kacsát tudnak felnevelni, a 30 ezer négyzetméternyi nevelőfelületen, ahol az állatjólétet, az etetés, itatás, hőmérsékletszabályozás és szellőztetés automatizálása biztosítja. A zárt technológia, és a szigorú higiéniai előírások pedig a maximális biztonságot garantálják. Nemzetközi mércével is a legszigorúbb szabályokat vezetik be, hogy ezzel is biztosítsák a termelés átláthatóságát, valamint a magyar élelmiszeripar legfontosabb értékeit: a minőséget és az élelmiszerbiztonságot.
A Bács-Tak Csoport Magyarország egyik vezető víziszárnyas-nevelő és értékesítő cégcsoportja, mely zárt, vertikális integrációban dolgozik, azaz a keverék takarmánygyártástól a baromfinevelésen és feldolgozáson keresztül, az értékesítésig bezárólag mindent a csoporthoz tartozó cégek végeznek. Tevékenységét Dél-Magyarországon végzi 17 telephelyen, illetve időszaktól függően 50-100 bérnevelővel áll szerződéses kapcsolatban. A foglalkoztatottak száma majdnem 500, emellett időszakosan 150-200 fő kölcsönzött munkaerőt is alkalmaz. A cégcsoport évente közel 30 ezer tonna pecsenyekacsát és húslibát dolgoz fel, illetve értékesít. Az értékesítés közel kétharmada nyugat-európai export.
Ez a fejlesztés nem csak a térségnek ad újabb lendületet Nagy István szerint, hanem tovább erősíti a magyar baromfiágazatot is, amely nem csak a belföldi ellátásban tölt be meghatározó szerepet, hanem jelentős export árualapot is biztosít. Kitért arra, hogy a piaci helyzet megtartásához további erőfeszítések szükségesek. „Csak akkor építhetünk erős és válságálló szektort, ha folyamatosan fejlesztünk” - fogalmazott. Ismertetése szerint 2015-óta kilenc telephely-fejlesztést célzó pályázatot indítottak, tíz év alatt, 2025 júliusig 365 milliárd forintot fizettek ki állattartó gazdaságoknak, telephelyeik fejlesztésére, ez 3.300 beruházást jelent. Ezért szerte Magyarországon megújuló és vadonatúj telepeket lehet látni. A baromfitartó telepek fejlesztésére 167 milliárd forintot fordítottak, ami több mint 500 baromfitelep megújítását segítette. Ezek közül 85 volt víziszárnyas-telep fejlesztése, amire 32 milliárd forintot költöttek.
A munka folytatódik a KAP stratégiai pályázataival is, tavaly hirdették meg az állattartó telepek beruházásainak támogatását, a támogatói döntések a kisebb léptékű beruházások esetében első körben megszülettek, 209 kérelmet támogattak, mintegy 10,7 milliárd forint támogatási összegben, de Nagy István szerint minden héten megjelennek újabb és újabb támogatói döntések.
A pályázatoknál széles volt a lehetőségek köre, lehetett pályázni új épületek kialakítására, eszközök, gépek beszerzésére, energetikai felújításra, állatjóléti beruházásokra, valamint a járványos állatbetegségek kockázatának csökkentésére is. A kisebb léptékű, maximálisan 200 millió forint támogatást nyújtó pályázatnál 50 milliárd forint, a nagyobb léptékű, maximálisan 5 milliárd forint támogatást biztosító pályázatnál pedig 150 milliárd forint volt a keret. A két felhívásra összesen 1.857 pályázati kérelem érkezett, amelyekben összesen 860 milliárd forint támogatást igényeltek.
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
