Csépa határában, a Tisza partján kialakított ideiglenes vízkivételi műnél 45 napja tart a Gyova-Mámai Holt-Tisza ökológiai vízpótlása, a kormány támogatásával, több térség, település és szervezet összegfogásának eredményeként. Ide mintegy 1,5-2 millió köbméternyi plusz vízkészletet juttatnak, immár a folyó alacsony vízszintje miatt három szivattyú munkába állításával. Ilyen együttműködésekre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a felmelegedés, valamint a vízhiány elleni küzdelemben.
Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára közölte: a táj ökológiai vízpótlására, a víz tározására Magyarországnak be kell rendezkednie a jövőben, tehát nem egynyaras intézkedéssorozatot indított a kormány az aszály-veszélyhelyzet kihirdetése óta. Ezek a gazdálkodókat is segítik, akik az elmúlt években mintegy 170 milliárd forint értékű pályázati forrás használhattak fel öntözésfejlesztésre, ami a klímaváltozásra történő felkészülést is szolgálta.
Az álamtitkár szavai szerint fontos megtanulni az alkalmazkodást, és felhasználni akár a történelmi időtávlatokból származó jó gyakorlatokat. Magyarországon komoly múltja és hagyománya van a vízgazdálkodásnak, ám amíg a folyószabályozások idején még csak az ár- és belvizek elleni védelem volt a szempont, addig mára a víz megtartásának igénye is megkerülhetetlenül azzá vált. Éppen ezért komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az apadó készletek ellenére megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson a lakosságnak, a mezőgazdaságnak, az iparnak, a jóléti és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó horgásztavaknak, továbbá erdőknek, természetvédelmi területeknek egyaránt. A Vizet a tájba program részeként 4,7 milliárd forint átcsoportosításával 220 beavatkozást hajtanak végre a vízügyi igazgatóságok szakemberei.
Ugyanakkor a jövőben nélkülözhetetlen lesz a társadalom, az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők, a gazdasági szereplők és minden érintett összefogása annak érdekében, hogy hosszú távú megoldásokkal lehessen fenntarthatóvá tenni hazánk vízgazdálkodását és aszály elleni védekezését – hangsúlyozta Hubai Imre. Jelezte: a Közép-Tisza-völgy számára ez kiemelt jelentőségű, miután ott a talajok nagy részét a folyószabályozást megelőzően a Tisza tette termővé. Ráadásul a néhány százmillió köbméternyi öntözési vízigénynél az ökológiai vízigény lényegesen magasabb, évente 3-5 milliárd köbmétert tesz ki.
Ma a legfőbb cél a lehető legtöbb vizet visszajuttatni a tájba, melyhez a világviszonylatban is elismert magyar vízügyi szakma mérnöki munkájára, valamint rendkívüli építőipari és gépészeti kapacitások igénybevételére van szükség.
Lovas Attila, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a helyszínen arról beszélt, hogy a holtág-feltöltési program részeként öt holtágba juttatnak többletvizet, melyből négynél már befejezték a munkát. A 12 kilométer hosszú, közel 100 hektáros Gyova-Mámai Holt-Tisza vízpótlása még tart, ebbe másodpercenként közel 500 liternyi folyóvizet szivattyúznak át. A műveletet azonban nehezíti a Tisza rendkívül alacsony vízállása, mely a napokban várhatóan eléri a valaha mért legkisebb szintjét.
Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
