A magyar kukorica külkereskedelme egy év alatt alapvetően átrendeződött. A kivitel 66 százalékkal visszaesett, a behozatal több mint 90 százalékkal nőtt, így az első fél év végére szinte teljesen elfogyott a korábbi exporttöbblet.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2026 januárja és júniusa között 299,8 ezer tonna kukoricát exportált Magyarország. Egy évvel korábban még 888,1 ezer tonna került külföldre.

Az import ezzel ellentétes irányban változott: 134,5 ezer tonnáról 257,3 ezer tonnára emelkedett. Mennyiségben még több kukoricát vittünk ki, mint amennyit behoztunk, a különbség azonban már csak 42,5 ezer tonna volt. Tavaly ugyanebben az időszakban az exporttöbblet meghaladta a 750 ezer tonnát.

Értékben már az import került fölénybe. A kivitelből származó bevétel 76,5 milliárdról 27,6 milliárd forintra esett. A behozatal értéke közben 16,5 milliárdról 29,3 milliárd forintra nőtt.

A fordulat mögött elsősorban a hazai árualap szűkülése állhat. Az elmúlt évek aszályai visszafogták a termést, miközben csökkent a kukorica vetésterülete is. A magas inputigény, a szárítás költsége és a nyári hőstressz miatt több gazdaság mérsékelte a növény részarányát.

A belföldi felhasználás eközben nem tűnt el. A takarmányiparnak és a feldolgozóknak kiszámítható mennyiségű és minőségű alapanyagra van szükségük. Ha ezt a hazai termés nem biztosítja, a kiesést importból kell pótolni.

Ez a termelők számára nem jelent automatikusan magasabb árakat. A szűkebb belföldi kínálat erősítheti az árakat, de az import beszerzési költsége, a környező országok termése, a fuvar és az árfolyam korlátozhatja a drágulást.

Az AKI PÁIR adatai szerint a takarmánykukorica termelői ára július negyedik hetében tonnánként 79,5 ezer forint volt. Ez 9 százalékkal haladta meg az egy héttel korábbi szintet, éves összevetésben azonban még 4 százalékos csökkenést jelentett. Egyetlen heti áremelkedésből ezért még nem rajzolódik ki tartós fordulat.

A következő hónapok mérlegét már az új termés határozza meg. Az aszály és a hőstressz több térségben súlyos károkat okozott, a betakarítható mennyiségről pedig egyelőre csak bizonytalan becslések állnak rendelkezésre. Ha kevés kukorica kerül a magtárakba, tovább nőhet a behozatal szerepe.

A külkereskedelmi adatok így túlmutatnak egy gyenge féléven. Azt jelzik, hogy a magyar kukoricapiac mozgástere szűkült: kisebb a kivitelre rendelkezésre álló mennyiség, miközben a belföldi ellátás egyre érzékenyebbé válhat a külföldi beszerzések árára és biztonságára.